Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Solymos Ede: A keszthelyi halászcéh

198 Sólymos Ede segétteni, ugy mindazonáltal, hogy ha a beteg meg gyógyul, és modgya lészen a Czéh Ládajábul fel vett pénzt visza térétteni, tartozzék, ha pedig az ollyan betegnek nyavalája nehezedne és Reménsége nem volna hogy meg gyógyul tehát hogy Lelki Vigasztalás és Gyónás nélkül meg ne hallyon azonnal, de minden hallasztás nélkül ha Mester Ember lészen a Czéh Mester, ha pedig Legény, vagy Inas, annak Mestere a Mezző Városbéli Plébánusnak eránta hirt fog adni kétt forént büntetés alatt. XVI. Articulus. A még holt Mester özvegyének megengedtetik a Mesterséget űzni addég, még a meg Holtt Férjének Nevét viseli, Kinekis a Czéh tartozzék mindenkor helyes és a Mesterséget jól értő Legényt álléttani ha mind azon által ezen Czéhbéli Mesterségen kivül aló Emberhez férjhez menne, a Mesterségnek üzése azonnal tiltva lészen néki. XVII. Articulus. Midőn valamely Czéhbéli Mester Ember Felesége vagyis Gyermeke meg haly annak temetésére a Czéh béliek minnyájan megjelenni, s az halottat a Temető Helyre el kásérni tartozni fognak, a ki pedig helyes ok nélkül elmulatná, a Mesternek ugyan huszonött, a Legénynek pedig tizenkétt büntetése légyen. XVIII. Articulus. Hogy mind ezek a mint a föllebb irtt Czikkelekben megirva vannak szorgalmatossabban meg tartassanak az Isteni Tisztelet elöl indéttassék a gonosz élet fel bontassék és ellenben a jó erkölcsök bé hozattassanak, és a Czéhnek dolgai annyivalis inkább rendessebben follyanak, kötelesek lesznek ezen Czéhbéliek magoknak a Földes Uraságtul egy Commissariust ki kérni, a ki minden Gyülekezeteknek alkalmatosságával jelen lévén a Czéhnek minden dolgait csendessen, igazságossan és egyenetlenség nélkül a Czéhbéliekkel együtt elvégezni tartozzék.'' Ez utóbbi articulusokkal tulajdonképpen nincs is problémánk. Hasonló a Mária Terézia által kiadott privilégiumokhoz, s bár a szövegben számtalanszor előfordul a „halász" kifejezés, érződik, hogy más mesterségekre készült, ill. egy általános szabályzat. Különösen szembetűnő a XII. cikkely, ahol ,,műhely"-ről beszél, noha a halászok ilyennel nem rendelkeznek. Több kérdést vet fel viszont az első céhszabályzat. Azonkívül, hogy nem tudjuk pontosan, mely évből származik, azt sem tudjuk, ki adta ki. Jankó a komáromi és a tihanyi artikulusokat nagyon hasonlónak véli a keszthelyiekéhez. Mi ezt a hasonlóságot nem látjuk. Kétségtelen, hogy a keszthelyiek előtt volt egy minta, hisz a vallási szabályok megegyeznek a korabeli hasonló előírásokkal, amik pedig a munkára vonatkoznak, azok egyenesen a balatoni viszonyokra szabottak. A szervezeti élet eltér minden mástól. Szó van ugyan céhmesterről, céhbeállásról, de meg sem említik az inasokat, legényeket, remekkészítést vagy az özvegyeket, ami szerepel az 1698-os komáromiban, az 1697-es budai és pestiben, az 1679. évi dévényiben is, hogy csak a korábbiakat említsük.

5 Még egy feltűnő vonása van a keszthelyinek : nem beszél a földesúrról, illetve a későbbi kiegészítésben a 17-ik articulus említi, hogy a földesúr is csak céhbéli halászt fogadhat fel, de megengedik neki a szabad halászatot. Szinte az az érzésünk, hogy a jó keszthelyi halászok valamely más helyi céh articulusából kimásolták a vallási előírásokat, a többit pedig a maguk speciális helyzetét figyelembe véve állították össze. Amikor pedig megkapják Mária Terézia szabályzatát, az csak annyit változtat életükön, hogy zászlót állíttatnak, és á földesúr által kijelölt comisszárius megjelenik a gyűléseken. Hogy miért nincs inas, legénytartás, vándorlás? Talán a jellegzetes balatoni halászati mód a magyarázata, melyre később még visszatérünk. A keszthelyi halászok az együttélésnek további szabályait is előírták maguknak. ,,Az Czéhbéli Mester Embereknek a jó és dicséretes rendeknek köztük való megtartására eggyesült akaratbul fondait Statumi és punctumi így következnek Első A múlatás senkitől sem tilos, de úgy mindazonáltal, hogy az Böcsület egymásnak megadassék, és senki lölküvel, és más Isten ellen való káromkodássokkal Négy forént büntetés alatt szitkozódni ne merészellen. Második Senki mulatásnak idején által poharat ne köszönnyön hanem az mellette lévő Czéhbéli társára 33 d. büntetés alatt. Harmadik Aki Asztal fölött pohár bort eldönt, egy pint bor az büntetése, aki pedig az poharat el töri tartozik megvenni. Negyedik Ha valamellik Mester tiszteletlen szóval illeti másik Halász társát annakis büntetése 50 d. ötödik Senki az Asztalra aluvásnak okáért ne düllyön, az Asztalt tányérral ne koczogtassa, hanem szép rendessen viselle magát sub poena denari 33. Hatodik Ha valamellik Halász Mester az Czéhire s akarattya nélkül valami Igében Halász Mester társára Fő Bíróhoz menne panaszra annak is poenája 4 forént. Hetedik Senki mulatásnak idején Czéh Mester akarattya nélkül helét meg ne változtassa, hanem meg tartsa büntetése 33 d. Nyolczadik Ha valamellik Halász Mester az Aszfaltul ki megyén tartozik mellette való társának kezét fogni, úgy szintén ha szállására megyén is tartozik Czéh Mesterétül el kéredzen

yi, ugy hasonlóképpen a Czéh Mester ha meg borosodván le fekszik, tartozik képebelit had-