Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Solymos Ede: A keszthelyi halászcéh

A keszthelyi halászcéh 197 nek tiltatik, az ollyan Külső Mester pedig, a ki ezen Czéhtoe bé irattatik, csak felét a rendeltt Taxának fogja fizetni, az Ur Napi Processiokra pediglen ha csak helyes oka, vagy távul Lakása nem gátollya megjelenni, ugy nem különben a Czéhnek Esztendős Napi és Kántori Gyülekezetek­re is elmenni, s Kántor pénzt letenni köteles lé­szen, aki pedig maga Kántor pénzét letenni, vagyis Annáik üdéjében meg küldeni helyes ok nélkül elmulattya, az ollyan duplán fizetni tartoz­zék. VIII. Articulus. Valamint minden Czéhen kivül való Mester Embereknek, vagyis Kontároknak Ezen Mező Városban Mesterséget űzni, és pénzért dolgozni nem szabad, ugy senkinek ezen Czéhbé­lieken kivül az nékik adott Vizeken Halászni sem­miképpen megnem engettetik, és ha valaki azo­kon tapasztaltatik, az ollyatén a Czéh Mester ál­tal Földes Uraságnak adandó jelentésére érdeme szerént móddal büntettessék, vagy a Mezző Vá­rosbulis kiparancsoltassék. IX. Articulus. Mint hogy a jo rendben vett Czéhet az Isteni Félelem Felebaráti szeretet, és a jó rend tartás fölöttébb Kedvessé teszi, azér ezen Czéhbéliek Istenes, és jó erkölcsökkel tellyes éle­tet visellyenek, az egyességet szeressék, az öre­gebbek az Iffjabbaknak jó példát mutassanak, és az Iffjabbak az öregekhet minden tisztelettel le­gyenek, A Mester Legények Mestereiket meg bö­csülvén engedelmességgel hozzájuk viseltessenek a Czéhbéli Mesterek a Czéhnek dolgait (minden visszavonást, Izetlenséget és egyennetlenséget fél­re tévén) józanon, békességessen, és igazságossan folytassák, rendellyék, és minden botránkozást el­távoztassanak, akik ezen ellen járni fognak, és en­gedetlenek lesznek, vagy egymást megbántyák, hatalma légyen a Czéhnek illyetény vétkesek eránt igazságos itélletet tenni, és azokat mégis büntetni, de ugy hogy azon büntetés egy, kétt, há­rom, legföllyebb négy foréntoknál többre ne mennyen, és a mely rész ezen ítélettel meg nem elégedne szabad légyen néki minden büntetés nél­kül a Földes Uraság elejbe maga Ügyét vinni, és ha valaki a Czéhbéli dologban maga panaszszát nem a Czéh elejbe, hanem föllebb való Jurisdictio­jához viszi azért se büntettessék meg, hogy ha pe­dig valaki a Czéhbéliek közül nagyobb vétkes rósz cselekedete miatt vándoroltattnék, melynek Itéllete a Czéhnek hatalmát föllebb halladná az eránta Czéh Mester minden késedelem nélkül a Földes Uraságnak jelentést tegyen, és attul Itéletett Vár­jon azomban a mint minden féle Czéhbéli Taxák, ugy pénzbéli büntetésekis a Czéhnek Ládájába adattassanak. X. Articulus. Méltó hogy minden Czéhbéliek ma­gok Mestersége mellett maradgyanak, és egyik a másik mesterségébe magát ne avassa, hanem kiki maga Mestersége mellett maradgyon, azért ha va­lami ollyas elő adná magát, és kétt Czéhbéliek kö­zött valamely kérdés támadna a panaszolkodó fél annak aki ellen panasz lészen föllebbvalóinál je­lenese magát, s elég tételt, és rövidségének orvos­lását kérje, ha pedig ezen Czéhbéli Mesterek kö­zött nagyobb Kérdés és panasz támadna tehát a Földes Uraságot a végett fogják meg keresni. XI. Articulus. Történetbül ha valamely számos­sabb Halász Munka elöl adná magát, az ollyan Munkát nem maga egy Mester Ember mind vá­lallya fel más Mesterek Kárával, hanem a Czéh a többi Mesterek közöttis ítélete szerént azt el osz­sza, hogy kinek kinek haszna légyen belőle, an­nak mind azonáltal ki ollyas Munkát készéttet szabad akarattyán fog állani annak el készéttésére magának Mestert választani. XII. Articulus. Illendő azis hogy midőn más Vá­rosokbul és Helységekbül valamely Mester Le­gény ebbe a Mezző Városba bé jön, az ollyant a Czéh Mesternek hire nélkül senkine a Mesterek közül ne légyen szabad Művhelyébe bé fogadni, hanem az ollyan jövevény Legénynek bé jelentvén magát a Czéh Mesternél az rend szerént öregbik­tül fogva az Iffjabbikig Munkát keresni, és annak a kinek leg nagyobb szüksége lészen oda adni tar­tozzék. Ha mind azon által valamely Mester azon Legényen föllül, mely néki rend szerént jutott más Legényt Munkájának szorgos volta miatt más honnand maga Költségén szerzet volna, a Czéh Mesternek hírt adván eránta az ollyan Legényt Müvhelyere szabadon föl ültettheti. XIII. Articulus. Mively hogy a jó egyességben elő Czéhbéliek leginkább akkor felháboréttattnak, mikor valamely Mester Ember a más Mester Em­ber Társának nem csak Vásári vagy egyéb alkal­matossággal Művéét, Munkáját mások előtt gya­lázza, vagy Mesterségében gátollya, hanem a mi veszedelmesebb a Cselégyétis nagyobb bérnek adásával és egyébbként el idegenyétti, csalogattya és csábéttya, azért ha valaki ezen Czéhbéli Mester Emberek vagy Legények közül illyenekben ta­pasztaltattik, az ollyan Mester kétt a Legény pe­dig egy foréntra a Czéh által büntettessék. XIV. Articulus. Mint hogy az Ország Törvénye szerént a Mester Emberek Munkájának Bérét és árát a Vármegyék szabják, azért ezen Czéhbéliekis ahoz magokat alkalmasztattni fogják. XV. Articulus. Midőn valaki ezen Czéhbéli Mes­terek vagy Legények közül Kölcségtelen lévén megbetegszik a Felebaráti szeretett és Keresztényi Kötelesség hozza magával, hogy az ollyanra a többi Czéhbéliek vigyázzanak, és Ötét segítsék, ha pedig szegénsége miatt elégtelen volna a Kölcsé­get tenni, maga meggyogyéttására, tehát a Czéh tartozni fog az ollyant a Czéh Ládájábul pénzelis

Next

/
Thumbnails
Contents