Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Solymos Ede: A keszthelyi halászcéh

A keszthelyi halászcéh 193 Ez a zászló már a harmadik lehetett. A jegyző­könyv 1829. április 18-i bejegyzése szerint ezen a napon „Közönséges Halász Ché béliek Űj Ászlót készétettünk anak az ára és költsége tésze 85 fo­rint az Ő Ászlónak Nyelére és Bojtyára. Ché Pén­sibül ki került hanem az Kántorosok segétek két két forintal." Tehát 1829-ben már egy régi zászló nyelére készül az új. A Jankó által bemutatotton az 187 .. . évszám olvasható. A Balatoni Múzeum őrzi a céh pecsétnyomóját is. Leltári száma H 57.15.1. Az ovális alakú pe­csétnyomón egy hal látható, felette К W, alatta H С betűikkel. A bejegyzés szerint: Keszthely Wá­rosi Halász Céh (7. kép). A Céhkataszter még egy pecsétlenyomatot említ 1871-ből. Ennek ltsz.-a 65.1.15 (Balatoni Múzeum, Keszthely). A gipsz po­zitív alapján készített rajz némi fogalmat adhat róla. Felirata: „Keszthelyi Halász Ché Pöosétje 1871" (8. kép). őriznek még egy 32 cm átmérőjű hordófeneket (ltsz. 58.2243.1) „Halászbarátaim Éljenek 1873" fel­irattal, középen hallal. (9. kép.) A Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában EA 1862. sz. alatt található a Jankó által ismer­tetett jegyzőkönyv „Az keszthelyi nemes halász céhnek artikulusai" címmel. „237. oldal. Terület: Keszthely (Zala m.) 1949. XII. 19. К 4814 sz.-ról átvéve." Janikó 1713-ban megkezdettnek mondja, szerintünk későbbi. A könyv az eskümintákkal kezdődik, majd egy 1740-es bejegyzés következik, aztán az artikulusok. Az első 16 — akárcsak az eslküszövegek — szépen kaligrafált betűkkel íród­tak. A 17—18. cikkelyek — nyilván utólag — ne­hezen olvasható folyóírással szerepelnek. Megint egy bejegyzés 1770-ből, ezt követik a viselkedési szabályok. A 40-ik oldalon: „Az Czéhbéli Halas Mesteréknek Nevei így következnek" — és felso­rol 62 nevet, melyből kettő olvashatatlan (lásd függelékben). A 42. oldalon: „Czeh Mesterek es Szolgáló Mes­terek Nevei Így következnek". És itt van az 1713­as évszám! Március 14-én „Esküdött föly Czeh Mesterseghre Kocsis Mártony Uram es Czövek Já­nos Uram", majd sorra a többi 1738-ig. Ezt már a különféle feljegyzések követik 1748-tól 1832-ig, bár találkozunk későbbi beírásokkal is, az itt sze­replő mesterek tartozásainak befizetéseiről. Mindebből arra következtetünk, hogy a könyvet 1740-ben kezdték vezetni, és a korábbi adatokat egy másik könyvből vezették át. A céh 1713-ban történt megalakulását így is igazoltnak vehetjük/' Talán az is figyelembe veendő körülmény, hogy ebben az időben Pozsony és Pest is új privilégiu­mot kapott. 1833-tól 1882-ig egy másik könyvet használtak, mely a Balatoni Múzeumban található. С 57200 ltsz. alatt. „Az Ns Halász Czének szorul szóra újra le pároztatott Artikulussai és Jegyző könyve Má­jusnak 5-dik Napján 1833". Ez is az artikulusok­kal, esküformákkal és a „házirenddel" kezdődik. Hogy az alább közölt artikulusok pontosan me­lyik évben keletkeztek, és egyáltalán jóváhagyta-e valaki, nem lehet megállapítani. Elemzésére még visszatérünk, de előbb teljes egészében közöljük az 1833-as átírás alapján, mert annak helyesírása és szövegezése könnyebben érthető, és olvasha­tóbb is. Amennyiben a két szöveg közt eltérés van, jelezzük. „Első Articulus Minthogy Istenünket mint Édes Teremtőnket legfőképen kell szeretnünk és a Boldogságos Szűz Máriát és az Istennek minden Szenteitis érdemes tisztelettel kell szeretnünk: arra nézve minden Czéhbéli Halász Mester Ember Istennek parancso­lattya szerént ellen s valakik pedig találkoznának ez ellen cselekedni érdemek szerént bűntetődgye­nek. Második Articulus Az Ur Napi Processióban tartozik minden Ha­lász Mester Ember Jelén lenni szép böcsülettel az Venerábilét egő szövötnekekkel mind végig elké­sérni, ugy hasonlóképpen más jeles napokat is Gyertya Gyojtással meg szentelni, úgymint Uj Esztendő Napját, Karácson Napját, Nagy Pénte­ket, Húsvét Napját, Áldozót, Pünkösd Napját, Nagy Boldog Asszony Napját, Szent . Mártony Napját, Minden Szentnek Napját, azokon a Szent Napokon Tartozik minden Halász a Szent Misét meghalgatni. Egy forént büntetés alatt, hogy ha pedig ollas dolga volna az kiért a Szent Misére nem mehetne tartozik Czéh Mesterének ' meg je­lentetni. Sött az Egész Halászok tilalmaztatnak azon a Szent Napokon egész napi halászástul az Ivó halon kivüly négy Forént büntetés alatt. Harmadik Articulus Esztendő elforgása alatt való Vasárnapokon Senki Tőrjéhez ne merészöllön menni az Mise előtt négy Forént büntetés alatt, hogy ha ollyas állapottya esnék melly miatt el nem mulathatná tartozik Czéh Mesterének meg jelentetni büntetés nélykül marad. Negyedik Articulus Hogy ha valamely Halász Mester az Másik Ha­lász Társát Attával Teremtettével szidalmazná akár a Czéh Háznál akár kívül annak büntetése Négy Forént, hogy ha valamelly Halász Mester meg hallaná meg nem mondaná annak is bünte­tése Négy forént, hogy ha pedig maga a Czéh Mester szitkozódnék annak büntetése Nyolcz fo­rént, mively annak kellene jó példát adni a töb­bieknek is, azonkívül paráznaságban, gyilkosság­ban, Tolvajságban esnék, azonnal a Czéh Mester a vízrül el tiltsa, és a Hajóját el vitesse vagyis

Next

/
Thumbnails
Contents