Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Müller Róbert: Megjegyzések Fenékpuszta történetéhez

110 Miiller Róbert gyón kopott, javított, minden bizonnyal még ko­rábban készült, csak 568 után itt került a földbe. Nem valószínű, hogy az elhurcoltak, akiknek hoz­zátartozóit többnyire lemészárolták, értéktárgyai­kat megtarthatták. Sági K. véleménye szerint az erőd népessége későaintik lakosságból és bevándo­rolt nyugati germánokból állt.­1- Kétségtelen a helyi későantik romanizált népesség továbbélése, 22 amely újonnan érkezett, kedvezményezett helyze­tű betelepülőkkel egészült ki, akik a fenékpusztai erőd gyepűn levő helyzetéből következően élénk kapcsolatokat építhettek ki Bizánc és Itália felé, ami megmagyarázhatja viseleti tárgyaik eredetét. Mindhárom temetkezési helyen úgy tűnik, hogy két csoporthoz tartoztak az eltemetettek. A helyi későantik népesség kisebbségben volt, és gyakor­latilag melléklet nélküli sírjai mellett az 568-ban vagy közvetlenül utána betelepülők sírjai tartal­mazzák a jellegzetes leleteket. Lengyel I. a csont­maradványok laboratóriumi vizsgálata alapján ugyanerre az eredményre jutott. A horreumi te­mető általa elkülönített két csoportja gazdagság tekintetében is szétválik. A déli csoportban csak egyetlen igazán gazdag sír található, az északi részben pedig gyakorlatilag csak a szélső sírok szegények. (LENGYEL 1971, 191—199.) A Sági K. által a déli erődfal előtt feltárt temetőrészben is két különböző indexszámú csoportot sikerült el­különítenie, és a kisebbikre a szegénység, ill. a mellékletnélküliség volt a jellemző. (SÁGI 1970, 167.) A bazilikában talált sírok között is voltak melléklet nélküliek. 2 '' Az 1970—71-ben feltárt temetőrész csontanyagá­nak vizsgálata nem készült még el. A jellegzetes viseleti tárgyak vagy a kerámia mellékletek alap­ján keltezhető IX. századi és a VI—VII. századi leleteket tartalmazó sírokon kívül szép számmal akadtak melléklet nélküli, vagy teljesen jellegte­len mellékleteket tartalmazó sírok, amelyek hova­tartozása régészeti módszerekkel alig meghatároz­ható. (Nem beszélve arról, hogy három sír bizo­nyosan későrómai a mellékletek alapián, és két jellegzetes téglasírt is találtunk, amelyek nem tar­talmaztak mellékleteket, tehát a melléklet nélküli sírok között további IV— V. századi temetkezések­kel is számolnunk kell.) Az alábbiakban a mellék­leteik alapján biztosan VI— VII. századi temetke­zéseket ismertetjük. 1970/1. sír. Ny— К tájolású, a mellrészen állat által bolygatott, közepes fenntartású férfi (?) váz. Sírm.: 110.94 m A. f. Sírgödör: 220x65 cm. A sír­gödör széléhez támasztva pannon és permi vörös homokkövek, a sír keleti végében három élére állított római tégla, amit eredetileg egy tegulával borítottak le. Vázhossz: 160 cm. Nyújtott váz há­ton fekve, karok a medence mellett. Mellékletek: 1. Az állkapocs jobb oldalán 1,2—1,5 cm átmérőjű nyitott bronzkarika (ltsz. : 71.160.1.); 2. A bal alkar végénél öntött bronzcsat. SZ: 3,6 cm, a csatpecek hiányzik (ltsz.: 71.160.2.) 4—5. kép. 19704. sír. NyDNy—KÉK tájolású, rossz fenn­tartású nő csontváza. Sírm.: 1Ц.08 m A. f. A le­kerekített sarkú sírgödör: 170x65 cm. A sírgödör szélén a koponyánál egy homokkő, a váz jobb ol­dalán egy bazaltkő. A köveken belül 153x45 cm-es koporsó nyomai. A 129 cm hosszú, nyújtott test­helyzetű váz karjait a medencére hajlították. Mel­lékletek: la—lb. : Függőpár a koponya két olda­lán. Nyitott bronzkarilkára fűzött, öntött gúlacsün­gő, a végén gömbbel (ltsz.: 71.161.1.); H: 3,1 cm; 2. A bal csuklónál 5,4—6,5 cm átmérőjű, erősen korrodált, törött vaskarperec (ltsz.: 71.161.2); 3. A jobb kézen 2 cm átmérőjű, erősen korrodált vasgyűrű (ltsz.: 71.161.3.) 4—5. kép. 1971 34. sír. Ny— К tájolású, gyenge fenntartású női váz. Sírm.: 111.12 m A. f. A lekerekített sarkú sírgödör 205x65 cm, déli oldalának közepén egy nagyobb követ találtunk. A nyújtott testhelyzetű váz bal karját a medencére, a jobb karját a mell­kasra hajlították. Vázhossz: 163 cm. Mellékletek: 1. Bronz fülbevaló a koponya bal oldalán. A kör keresztmetszetű huzalból hajlított, nyitott végű karika egyik végén öntött oktaéder, amit beütö­getett pontokkal és két oldalán üvegberakással díszítettek. Átm. : 5 cm, az oktaéder dísz: 1,6x0,8x0,8 cm (ltsz.: 72.70.1.); 2. Bronz fülbevaló a koponya jobb oldalán. Huzalból hajlított, nyitott végű, enyhén ovális karika, alsó részén egy hurok­kal. Eredetileg minden bizonnyal kosárkás függő volt. Átm.: 4,8—2,8 cm (ltsz.: 72.70.2.); 3. Erősen korrodált és törött vas karperec a bal alkaron. Átm.: kb. 6,5 cm (ltsz.: 72.70.3.); 4. Gyöngysor a nyak körül. Egy borostyán, egy sárga-ikék szemes­gyöngy, egy fehér hullámvonallal díszített kék és egy barna háromtagú összetett gyöngy mellett többségében henger alakú kék és kisebb nyomott gömb alakú kék, zöld és sárga gyöngyszemek, összesen 23 db (ltsz.: 72.70.4.); 5. Bronzlemez töre­dékek a homlokon. A kisebb gömbszelet és a sík lemezdarabkák rendeltetését nem ismerjük, talán a jobb oldali fülbevaló kosárkájának töredékei, amelyek állati bolygatással kerültek a koponyára. Összesen nyolc darab (ltsz.: 72.70.5.). 4. kép. 197142. sír. Ny— К tájolású, gyenge fenntartá­sú, fiatal leány váz. Sírm.: 110.89 m A. f. A leke­rekített sarkú sírgödör 137x56 cm. Északi és nyu­gati oldalát tegulatöredékekkel és homokkődara­bokkal bélelték ki. A nyújtott testhelyzetű váz karjait kissé behajlítva a medencére helyezték. Vázhossz: 118 cm. Mellékletek: 1. Fülbevaló a ko­ponya jobb oldalán. Bronzhuzalból készített, nyi­tott végű, enyhén ovális, hurkos karika. Átm:. 4,2—4,9 cm (ltsz.: 72.73.1.); 2. Fülbevaló a kopo­nya bal oldalán. Bronzhuzalból készített, nyitott végű hurkos karika. Végeit egymásra hajlították. A hurok tövébe forrasztott hagyma alakú, üveg-

Next

/
Thumbnails
Contents