Horváth László - Frankovics Tibor szerk.: Régészeti feltárások az M7-M70 autópálya Zala megyei nyomvonalán (Zalaegerszeg, 2008)

M 7

2004. április 29. - szeptember 29. 2004. április 29. és szeptember 29. között végeztünk megelőző régészeti feltárást Nagykanizsa - Bilkei-dűlőben. Bronzkori leletekre számítottunk, mert korábban a lelőhely D-i részén Horváth László késő bronzkori településrészletet tárt fel. A tervezett autópálya nyomvonala, és a hozzá kapcsolódó lehajtók területe K-Ny-i irányban szeli át a lelőhely É-i részét. A területet először kutatóárkokkal vizsgáltuk át. A feltárandó terület egy K-Ny-i irányú lankás dombon jelentkezett. Kezdetben a dombtetőn és a K-i lejtőn húztunk kutatóárkokat, azonben itt régészeti jelenség nyomát nem találtuk. A domb Ny-i lejtőjén húzott kutatóárkainkban voltak az első objektumok. Itt, a Péterfai-árok közelében nyitottunk összefüggő felületet, összesen 5626 négyzetmétert, 126 objektumot tártunk fel. A kutatóárkokkal átkutatott, objektumok nélküli rész 5134 négyzetmétert tett ki. Összesen 10.760 négyzetméteren dolgoztunk. Csupán az objektumok harmadában voltak leletek. Az objektumok jellegét tekintve külön­böző nagyságú gödröket, cölöplyukakat, egy árok hosszabb részletét tártuk fel. A legtöbb lelet az Árpád-kori gödrökben volt. Az objektumok zöme az őskorra datálható. Minden bizonnyal őskori a Péterfai-árok közelében feltárt két szabályos cölöplyuk rendszer is. Sajnos a cölöplyukakban lelet nem volt. Az egyik ilyen cölöplyuk rendszert vágja a római árok, így mindenképpen a római kor előttre keltezhető. A nagyobb, tojásdad, lekerekített végű objektumok mindegyike a Bala­ton-Lasinja kultúra jellegzetes kerámia leleteit tartalmazta. Más gödrökből is kerültek elő, őskori, rézkori leletek, agyagkanál töredékek. A Péterfai-árok közelében, a domb alján volt néhány biztosan római objektum, gödör, itt szórvány leletek is előkerültek. Az ásatási területet megközelítően É-D-i irányban átszelő árok is a római korhoz köthető, bár betöltésében igen csekély mennyiségű leletet találtunk. Az egyik római kori gödör felső rétegében népvándorláskor gyanús oldaltöredékek is voltak. Az elsődleges leletfeldolgozás után talán pontosabban körvonalazhatóvá válik ez a régészeti korszak is. Az Árpád-kori gödrök foltja fekete, határozott, faszenes, kerámiás betöltéssel jelentkezett. Ezekben volt a legtöbb lelet. Az egyik gödörből - a jellegzetes fazékperemek mellett - vas­sarkantyú töredéke, agyaggolyó darabjai, vassalak rög is előkerült. Ásatásvezető: Száraz Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents