Horváth László - Frankovics Tibor szerk.: Régészeti feltárások az M7-M70 autópálya Zala megyei nyomvonalán (Zalaegerszeg, 2008)

M 70

702 (0701) Letenye - Lapuleveles-dűlő 2000. november 28. - 2001. augusztus 17. és 2003 április 25-26. (0701) A lelőhelyen 10 213 trf felületen végeztük el az autópálya által érintett terület teljes megelőző régészeti feltárását, melyen összesen 360 objektum került dokumentálásra. A lelőhelyet egy patak és a közeli Mura-folyó határolja, ezek hordaléka töltötte fel nagyon vastagon (az objektumok jelentkezési szintje a mai földfelszíntől átlagosan 1,40 m volt). A régészeti objektumok a sárgás, változatos altalajban, szürke, elmosódó és sötét, határozott körvonallal jelentkeztek, jellegüket tekintve: cölöplyukak, gödrök, kis árkok (árokrendszer), kutak, tűzhelyek. A nagy felületen folyó ásatás érdekes településszerkezeti tanulságokkal szolgált. A feltárásról készült légi fotón is jól látszik, hogy a kibontott kis árkok egységet alkotnak, téglalapokat formáznak, folytonosságuk itt-ott megszakad egy-egy kis lyukban. Vélhetően ez az árokrendszer egykor kerítés alapja lehetett, az említett lyukak pedig a kapuoszlopok helyét, magát a kaput mutatják. A településrészleten három mély (átlagosan 8 méter), kerek kutat is feltártunk, bennük néhány megmaradt fa gerendaszerkezet darabbal. Minden kút alján találtunk korsót, illetve „ivóedényt", többet is. Két kútban kovácsoltvas vödörfület leltünk. A leletanyag jelentős része kerámia, agyaggolyó, vassalak, és néhány vastárgy. A lelőhely egyik jellegzetessége a rengeteg vassalak rög, ami a gödrök többségéből előkerült, a másik pedig a 10 darab teljesen ép, szájjal lefelé fordított Árpád-kori edény. Az eddigiek alapján valószínűsíthető, hogy egy Árpád-kori, a kerámia és fémleletek alapján 12. századi, kovács-település műhelykörzetét tártuk fel. A feltárás és környéke minden bizonynyal egy „szolgáltató" falu lehetett. A vasművességre és a fémfeldolgozásra utal, hogy a lelőhelytől észak-keletre fekvő közeli erdőt Csitári-erdőnek hívják ma is, ettől nem messze Letenye felé van a Csitári-forrás, amely a csatár (^fegyverkovács) szóra vezethető vissza. A feltárás közelében, attól nyugatra található, a légi fotón ma is kivehető Árpádkori kerek templom, amit Parádi Nándor 1964-1965-ben tárt fel, ezt a részt az itt élők ma is „Szentkeresztdombnak" hívják. 2003-ban az útépítés során végzett szakfelügyelet a lelőhelytől délkeletre mintegy 200 méterre régészeti jelenségeket jelzett. Az autópálya vízelvezető árkainál 7 objektum került napvilágra. Leletanyaguk két korszakra, a késő bronzkorra és az Árpád-korra datálható. Az objektumok egymástól nagy távolságra, szórványosan jelentkeztek. A feltárt terület 600 m\ Ásatásvezető: Száraz Csilla, Horváth László Munkatárs: Tokai Zita Mária