Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

A felépített falu A szabadtéri gyűjteménybe kiválasztott épületeket a legrégebbi állapotukban építették vissza, így azok eredeti, építéskori formájukban láthatók. Míg a legtöbb zsúpos tetejű boronaház eredeti helyén már kéményt kapott, a falumúzeumban egykori formájukban, azaz kémény nélkül, füstös konyhával állnak. A lakóházakban, a legrégebbi kivételével, a konyha és a kamra mellett szoba is van, az udvarokban pedig istállók, ólak, kutak, további kamrák épültek. A bemutatásból a hegyi pincék sem maradhattak ki, hiszen a 19. század végi filoxéravész előtti időkig, ami kipusztította a szőlők nagy részét, Zala megyében jelentős bortermelés folyt. A rekonstruált faluban a lakó- és gazdasági épületek mellett a zalai falvak jellegzetes szakrális építményei: különböző típusú haranglábak, egy fatemplom és útmenti keresztek is láthatók. Göcseji Falumúzeum látképe 1968-ban A 19. századi Göcsej Göcsej tájegységhez a Zala folyó, a Kerka és a Válicka patakok által határolt hegyes-völgyes területen fekvő, mintegy 90 települést és a hozzájuk tartozó pusztákat soroljuk. Ezen a területen a 10. században jelentek meg a honfoglaló