Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

3. HARANGLÁB Göcsej és a vele szomszédos Vas megyei Őrség falvainak és szegeinek jellemző szakrális építménye a szoknyás harangláb. A fazsindellyel, vagy zsúppal fedett építmény, szoknyához hasonló takarólapjairól kapta a nevét. Elsősorban parasztácsok munkáját dicsérik a haranglábak, amelyeket többnyire a falu közepén állítottak fel. Ahol pedig köztér nem volt, ott a házak közé építették. A falu életében nélkülözhetetlen hírközlő szerepe volt a harangszónak. Nemcsak a misére, istentiszteletre hívta a híveket, hanem figyelmezette a falu lakóit, ha veszély közeledett, jelezte a munka-, és a pihenés idejét, tudósított, ha haláleset történt a faluban, és utolsó útjukra is harangszó kísérte az elhunytakat. A régi, fából épült, fazsindelyes, vagy zsúpos haranglábak mára már eltűntek a falvak tereiről, hiszen majd minden településen haranggal ellátott templom épült, és a használaton kívüli, rossz állapotba került építményeket lebontották. Az utóbbi évtizedekben a falvakban sok helyen visszaépítik a településeken egykor álló, és a tájegységre igen jellemző haranglábakat. Tetejük ma már nem fazsindelyből vagy zsúpból készül, hanem pléh, pala vagy cserép fedi, és bár fából készül a lábazat, de nem a hagyományos bárdolásos technikával formázzák a boronákat, hanem egyszerűen egyenesre fűrészelik őket. A falumúzeumba telepített fazsindelyes, szoknyás harangláb Budafáról származik, ahol 1888-ban építették fel.