Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

Patkolóbak A lópatkolás a leggyakoribb munkája a kovácsmesternek, amihez szerszámai mellett nélkülözhetetlen eszköze az úgynevezett patkolóbak. Keményfából készült ez a szétálló lábú támasz, amelyre ráteszik a ló lábát, hogy a patkó ráhelyezése előtt megformázzák rajta a körmét. A köröm előkészítése fontos ahhoz, hogy tökéletesen illeszkedjen az állat lábára a patkó, hiszen ha szűk vagy bő lesz, lesántulhat, és hosszabb időre kieshet a munkából. Ha készen vannak a formázással, jöhet a patkolás. Fúrógép A 20. században sem külsejükben, sem felszereltségükben nem sokat változtak a kovácsműhelyek. Egészen a legutóbbi évtizedekig a 19. századi vagy 20. század eleji szerszámaikkal működtek. Ma a hagyományosan kézi munkafolyamatok gépesítése új eszközök megjelenését hozta magával Korábban azonban kevés géppel dolgoztak a mesterek. A múzeumban bemutatott műhelyben is csak egyetlen gép látható, a bejárattól balra elhelyezett, kézi hajtású fúrógép. A munkagépet 1917-ben Budapestről hozatta a kovács, és elsősorban keréksínek fúrására használta. Kovács cégér Egy-egy mesterség vagy műhely jelölésére használták régen a cégéreket. Ezek legtöbbször a műhelyben készített jellegzetes tárgyak kicsinyített másolatai, vagy a szakma jellemző eszközeiből összeállított tárgyak voltak. A kovács műhelyét mi más jelezhetné találóbban, mint a lópatkó, ami nemcsak a mesterség egyik régóta ismert szimbóluma, hanem szerencsehozó babona is kapcsolódik hozzá.