„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Czeglédi Edit: Naplótöredék 1956-ból

NAPLÓTÖREDÉK 1956-BóL Nem tudom, mi lesz velünk. A túlerő és a zsarnokság mindig győzni szokott. Sírj, Ella, megérdemlik a magyar hősök, hogy Te is egy-két könnyet ejts értük! Edit

31 1956. október 31. Győztünk! Nem lehet leírni ezt az érzést! SZABADSÁG! FÜGGETLENSÉG! BOLDOGSÁG! Csak ne kellene a nemzetiszínű zászló mellé kitűzni a gyászlobogót is! Ezekben a pillanatokban minden magyar ember szíve együtt dobog! Kiderült, hogy titkon mindig is mindnyájan egyet akartunk, csak nem tudtuk egymásról, és nem mertük kimondani... Nagy Imre megtalálta a rendkívüli pillanatban a legtalálóbb megszólítást: „Magyar testvéreim!" Hivatalosan bejelentette, hogy a kormány kezdeményezésére a szovjet hadsereg csapatainak kivonulása megkezdődött. Nagy Imre bejelentését a TASZSZ hírügynöksége is megerősítette, egyúttal sajnálkozását fejezte ki a magyarországi tragikus események miatt. Már többször hallottam a rádióban Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán

32 című versét. Ennek az utolsó soraival zárom a mai napot: „El ne felejtse, aki él, Hogy úgy született a szabadság, hogy pesti utcán hullt a vér." I956. november 1. Halottak napja van. Délután Édesapámmal ás Édesanyámmal a temetőbe mentünk. Ma este 6 órakor az ablakokban gyertyát gyújtanak országszerte a szabadságharcban elesettek tiszteletére... Együtt vagyunk az örömben, együtt vagyunk a gyászban - ezt jelezte számomra az ablakokban égő gyertyaláng. Némán jártunk a temetőben, felkerestük Jancsó

33 doktor bácsi sírját. 31

A levélre ekkor nem érkezett válasz. 1962-ben Czeglédi Edit Szocsiban találkozott barátnőjével, aki annyit mondott a levélre: „Mindent értettem, és nektek volt igazatok!" Czeglédi Edit közlése. 32 Tamási Lajos a verset az 1956. okt. 25-i parlament előtti sortűz hatására írta. 33 Jancsó Benedek (1886-1952) orvos, 1927-től haláláig a zalaegerszegi kórház igazgató főorvosa. 14З