„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Dr. Marx Gyula: Az én 1956-om

DR. MARX GYULA hozzánk. így kerültünk kapcsolatba Mádl Ferenc

1 és Benyovszky Imre joghallgatókkal, Láng Tivadarral és jónéhány pécsi középiskolás fiúval és leánnyal is. A szorosan összejáró szűkebb kör létszámát természetesen nem lehetett korlátlanul bővíteni. A kiscsoport valóban kis csoport maradt, de a barátság, a közös gondolkodás egyre mélyült! Óhatatlanul felvetődik a kérdés, mi volt a kiscsoport speciális értelme, célja? A megszüntetett, derékba tört keresztény világszemléletű elit-képzést szerettük volna - lehetőleg önképzéssel - fenntartani, ill. pótolni. Ennek a leggyakoribb módja az volt, hogy valaki közülünk felkészült egy témából, aztán a társainak előadta. Olyasféle dolog volt ez, mintha a népfőiskolák módján, vagy „szabadegyetemi módon" képeztük volna magunkat és egymást. Sokszor hívtunk egyházi előadókat is. Ezek legtöbbször az éppen feloszlatott és spirituális ténykedéstől megfosztott szerzetesek soraiból - személyes kapcsolatok révén - kerültek hozzánk. Az előadások igen széles spektrumban mozogtak: dogmatikai kérdésektől, a keresztény szociális tanítás témájáig, szentírás magyarázatoktól, a Summa Theologicáig

2 sok mindenről volt szó. Mádl Ferenc pl. a Rerum Novarum-ról,

3 én pedig a Qudragesimo anno

4 gazdasági rendjéről tartottam ismertetést. (Mindkét gépelt formátumú tanulmány ma is a birtokomban van.) A tanuláson, kirándulásokon, foglalkozásokon kívül igyekeztünk bekapcsolódni Pécs kulturális életébe is. Moziba, színházba, opera előadásra jártunk, énekeltünk a Hegyi László vezette ifjúsági kórusban, de daloltunk az egyetemisták kórusában is, ahol Jandó Jenő, a napjainkban közismeret művész édesapja volt a karvezetőnk. „Fiúk, fiúk, jó szívvel!" ... mondással szokta a kart beinteni. Ezt a szólását egymás közt ma is emlegetjük, ha az egyetemi énekkarról ejtünk szót, vagy valaminek éppen neki veselkedünk! Zsúfolt programú, mozgalmas szellemi életet éltünk, és a Mecsek oldalára épült Pécs sok-sok lépcsőjén jártunk föl s le (fizikai értelemben). Szellemi értelemben pedig egyre magasabbra kapaszkodtunk. Ebben a fölfelé törekvésben egyetemi tanárainkon kívül elsősorban Cserháti spirituálissal

5 ápolt barátság, és az érdeklődési körünk körül kialakult támogatók hálója segített bennünket egyre tovább. A korlátozások persze minket is utolértek. A cisztercita szerzetesek elhurcolását a katmenza

6 nem sokkal élte túl. Étkezésünket nehezen és sok1 Dr. Mádl Ferenc (1931- ) jogász, az állam- és jogtudományok kandidátusa, 2000-2005 között a Magyar Köztársaság elnöke. 2 Aquinói Szent Tamás (1224-1274) fő müve. 3 XIII. Leo pápa 1891-ben kiadott enciklikája a munkások helyzetéről, mely az egyház munkásosztállyal kapcsolatos szociális tanításait tartalmazta. 4 XI. Pius pápa 1931-ben kiadott szociális tartalmú enciklikája. 5 Cserháti József (1914-1994) Pap, a teológia tanára, a pécsi egyetem lelkésze. 1969-1989 között pécsi megy éspüspök, a Magyar Püspöki Kar titkára. Cisztercita szerzetesek által fenntartott katolikus diák étkeztető. 88