„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Móra Magdolna életrajz

MÓRA MAGDOLNA 1922. november 29-én született Zalaegerszegen. Édesapja Móra János, a zalaegerszegi főgimnázium magyar - latin szakos tanára (Móra Ferenc unokaöccse), édesanyja Berkes Ilona. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a zalaegerszegi állami polgári leányiskolába került, majd a Deák Ferenc Állami Reálgimnáziumban folytatta tanulmányait, ott is érettségizett 1941-ben. Ez év őszén Szegedre nyert felvételt az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola magyar nyelv, irodalom és történelem szakára. A háború miatt egy évvel később, 1946-ban szerzett tanári oklevelet. Állást azonban nem kapott, így 1947-ben Zala Vármegye Szabadművelődési Felügyelői Hivatalánál lett fogalmazó. Még ezen év december 23-án kinevezték az Ady utcai polgári leányiskola tanárává, ahonnan 1948 szeptemberében áthelyezték a Notre Dame zárda katolikus polgári leányiskolájából államosított általános iskolába. Egy év múlva visszakerült az Ady Endre Általános Iskolába, ahol 1950 tavaszán - betegségére való hivatkozással, de az ÁVH beszervezési kísérlete miatt - felmondott. 1950 nyarán házasságot kötött Klausz Jenő erdőmérnökkel. Az ő áthelyezése révén 1951-ben Székesfehérvárra költöztek. Házasságukból három gyermek született. Férje 1956 nyarán meghalt. 1953-tól általános iskolai tanárként - először helyettesítőként - dolgozott, kinevezése után a Táncsics Mihály, majd a Május 1. Téri Általános Iskolában tanított. 1961-ben a Fejér Megyei Levéltárban kapott levéltáros állást, s ott dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1980-ig. Számos történelmi vonatkozású tanulmánya jelent meg, fő kutatási területe Fejér megye oktatástörténete és Székesfehérvár helytörténete volt. Tudományos publikációit elsősorban a Fejér Megyei Levéltár Történeti Évkönyvében adta közre. Fiatal lány korától ír verseket, első költeményeit 1939-40-ben a Zászlónk című folyóirat közölte. Önálló verseskötete „Mint aki útra készül" címmel 1996-ban jelent meg Székesfehérváron a Vörösmarty Társaság kiadásában. A Göcseji Falumúzeumról írt Visszaálmodott falu és az édesapjára, Móra Jánosra emlékező Non omnis moriar című verse 1997-ben, az Egerszegi múzsa című antológiában látott napvilágot. 7