„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Egy diáklány megpróbáltatásai. Interjú Tirpák Endréné, Hári Margittal

EGY DIÁKLÁNY MEGPRÓBÁLTATÁSAI Mikor és milyen körülmények között került sor a tárgyalásra? Első fokon a győri Népbíróság tárgyalta az ügyet, ha jól emlékszem, 1948 szeptemberében.

4 A tárgyalásra lehozták az embereket Egerszegre. Három napig tartott a per itt a bíróságon. Erre a tárgyalásra, mivel nyilvános volt, nagyon sokan eljöttek Bagódból. K. István mellett hentes-mészáros segédként Bajsz Miklós dolgozott, aki nem vett részt ezen a gyűlésen. Egy hízódisznót ígért neki, ha mellette tanúskodik, bizonyítja, látta, hogy őt megverték. A tárgyaláson, felállt Miklós édesanyja és azt mondta: „Bíró Úr! Hamisan esküszik a fiam! Megfizették! Nem mond igazat!" Akkor azt mondta a bíró: „Hallgasson, mert kivezettetem!" A tárgyaláson volt még egy bagodi, hogy ki, már nem tudom, de ő is szólásra jelentkezett. Megengedték neki. Azt mondta: „Kérem, azt nem veszik figyelembe, hogy K. István volt a nyilas vezér is Bagódban? Akkor a bíró azt mondta: „Ha jó nyilas volt, akkor jó kommunista!" Ez még máig is a fülemben cseng! Erre olyan fütyülés támadt, hogy azt mondták, ha nem lesz csend, kivezettetik az egész termet. A tárgyaláson Margit néni is ott volt? Persze! Az első sorban. Én voltam a nyolcadrendű vádlott. Azon a bizonyos estén én is ott álltam apukám és anyukám mellett a pártirodában. Amikor K. István felsorolta a neveket, hogy kik voltak jelen a gyűlésen, az én nevemet is mondta. Ezért engem is megidéztek, perbe fogtak, de a rendőrség nem hallgatott ki, a tárgyaláson sem kérdeztek, nem kellett egy szót sem szólnom. Az ügyvédünk emelte föl a szavát az érdekemben, hogy engem ne ítéljenek el, hagyjanak tovább tanulni. A bagodi gyűlés előtt talán egy-két héttel a zárdában is ugyanaz a hangulat alakult ki, amikor felmerült, hogy államosítani fogják, és az apácákat elviszik. Tiltakozásul az egész iskola kivonult. Tüntettünk. Végig vonultunk a Mártírok utcán és táblákon hirdettük, hogy nekünk nem kell állami iskola. Ezzel ez az ügy be is fejeződött, az államosítás ott is megtörtént. A bagodi tárgyaláson, hogy honnan, honnan se, előszedték ezt a felvonulást, és azzal vádoltak, hogy én ezen a „fasiszta" diáktüntetésen tevékenyen részt vettem: értelmi szerzője voltam, klerikális vagyok, meg uszítottam a társaimat. Persze, ez sem volt igaz! Ezért engem a győri népbíróság felfüggesztve nyolc hónap fogházra ítélt. A másik ügyben ugyan felmentettek, mert még fiatalkorú voltam, de végül ezért mégis elítéltek. Milyen ítéletek születtek a perben? Azt hiszem a Varga tisztelendő, akit a felbujtással vádoltak öt évet kapott, édesapám kettőt, édesanyám nyolc hónapot, a Kardosék is mind két-két évet kaptak, Farkas János talán öt évet, mert a bíró szerint a tisztelendő mellett ő volt a „főkolompos". 4 A győri Népbíróság 1948. szeptember 25-én tárgyalta Varga István és társai perét. A per 1. rendű vádlottja a falu plébánosa volt. 37