„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)
Czeglédi Edit: Naplótöredék 1956-ból
CZEGLÉDI EDIT A Győri Rádió felszólította Nagy Imrét, hogy tegyen azonnali intézkedéseket a harcok beszüntetésére. Szólítsa fel az oroszokat, hogy hagyják abba a harcot, különben a dunántúli nép Pestre megy a szabadságharcosokat segíteni. Nagy Imre el is rendelte a fegyverszünetet. Szó sincs már statáriumról. Szombathelyről azt üzenik, hogy a Dunántúlon mindaddig vasutassztrájk lesz, amíg az orosz csapatok ki nem vonulnak. Csak élelmet szállítanak. Különös hír, hogy a veszprémi oroszok nem akarnak harcolni a magyarok ellen. Ezen nem lehet csodálkozni. Az orosz ember alapvetően jóindulatú. Szélsőségek persze mindenütt akadnak. A Szabad Győr Rádiója bemondta, hogy a Kossuth és a Petőfi Rádió információi nem megbízhatók, s felkérik az írókat, hogy ők számoljanak be a tragikus eseményekről. Az egész világ a magyarság hősi küzdelmét figyeli. Ismét elmondhatjuk, hogy „Európa színpadán mi is játszottunk, S a mienk nem volt a legkisebb szerep." 2 9 Délután Zsuzsával a városban jártunk, s találkoztunk Szerencsés tanár úrral. Azt mondta, hogy szerdán vagy csütörtökön ismét lesz tanítás. 5 óra körül repülőről szórták a Szabad Népet. András (öcsém) barátja egy hasra eséssel szerzett egy példányt. Az új egészségügyi miniszter felkéri az ország lakosságát, hogy szabad óráiban menjen vért adni, mert sok honfitársa élete függ ettől. Puskás Öcsi, a labdarugó állítólag meghalt. Valaki látta, hogy Bessenyei Ferencet egy orosz katona hasba lőtte. 30 Most érkezett haza Édesapám és mondja, hogy az oroszok megkezdték a kivonulást Budapestről. 2-3 000 magyar áldozta életét a magyar függetlenségért. Ezek a nemzet legjobbjai, akiket néhány napja még csőcseléknek neveztek. Ami a csőcseléket illeti, az is van. Én az olyanokat neveznem annak, mint Borsos, meg aki a nép közé lőtt, és a Dénes-féle árulók... 1956. október 29. Korai volt a tegnap esti örömünk! Az oroszok mégsem vonultak ki Budapestről, s még az éjjel véres küzdelemre került sor. A Bécsi Rádió egész nap a magyar eseményekről beszél. A határon, ahol a gyógyszereket adják át, minden magyar orvos azt mondja: „Győzünk vagy meghalunk." 29 Részlet Petőfi Sándor: Magyar vagyok с verséből (1847.) 30 Ezek rémhírek voltak, amelyeket utólag a sajtóban tisztáztak. I4O