„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Czeglédi Edit: Naplótöredék 1956-ból

CZEGLÉDI EDIT 1956. szeptember 16. Ma úszóverseny volt és egyéniben is, váltóban is indultam. Kovács Ili azt mondta, hogy ő csak azért mer elindulni, mert tudja, ha én is versenyzek, akkor neki az utolsó előtti hely biztosítva van. Amikor a startkőről a vízbe ugrottam, valahogy túl mélyre lemerültem, és egy nagyot ittam. Még most is látom, hogy bugyborékolt a zöldes víz a fejem fölött. Mégsem lettem utolsó, és ez nekem elég. Pali viszont kinevetett, mert a barátai állítólag azt kérdezték: „Ki fuldoklik ott a vízben? Nem kellene kimenteni?" Az a szerencse, hogy Zsuzsa

6 (a barátnőm) mindig mellettem van és együtt érez velem. Az úszóverseny után vele mentünk el a Megyei Tanácsra, ahol megvendégeltek bennünket és nagyon sokat nevettünk. Zsuzsa minden humoros dolgot észrevesz, és ha nevetni kezdünk, abba se tudjuk hagyni. Ha valamiért megszidjak az osztályt az iskolában, akkor rá se merek nézni, mert tudom, hogy őt is fojtogatja a nevetés. Arra egyébként én tanítottam Zsuzsát, hogy ha mindnyájunkat együtt szidnak, akkor arra kell gondolni, hogy ez mindenkire vonatkozik, csak énrám nem. Ha pedig mindenki külön-külön úgy gondolkozik, hogy a szidás mindenkire vonatkozik, csak őrá nem, akkor már nem is szidnak senkit. Ez az én „Falra hányt borsó" elméletem. Reggelenként Zsuzsa bejön értem és együtt megyünk az iskolába. Ma már a református templom előtt jártunk, amikor észrevettem, hogy a köpenyemet nem vettem fel. Na, rohanás haza! Futottam oda is és vissza az iskoláig. Szerencsére még csengetés előtt odaértem. Nálunk a tanítóképzőben

7 szigorúan veszik, hogy köpenyben járjunk, sőt, ha a fehér gallér hiányzik, még ezért is szólnak. Télen nadrágot sem hordhatunk, tavaly, amikor nagyon hideg volt, az iskoláig nadrágban mentünk, ott pedig levettük. Ma földrajzból irtunk dolgozatot. Én minden kérdésre válaszoltam. A többi már Szerencsés tanár úr dolga. Második órán a gyakorlóiskolában hospitáltunk. A gyerekek nagyon aranyosak, de csak most kezdem észrevenni, milyen nehéz munka a tanítás. I956. szeptember 18. Igen kedves házi feladatot adott fel Adri néni. Arról kellett írni, hogyan képzeljük el a lo éves találkozót. Zsuzsa olyan érdekesen irt, hogy ki is neveztük az osztály írójává. Mindenkiről tudott valami eredetit mondani. Ili nénit 6 Pejkó Zsuzsa, a zalaegerszegi Kilián György (ma Liszt Ferenc) Általános Iskola nyugdíjas pedagógusa. 7 Zalaegerszegi Állami Teleki Blanka Tanító- és Tanítónőképző Intézet I32