„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Dr. Marx Gyula: Az én 1956-om

DR. MARX GYULA két napos késéssel jelentkezett. így a nagykanizsai utcákon, a főtéren igazán 25-én délután és este lehetett megfigyelni, hogy valami rendkívüli dolog történik.

30 27-én alakult meg húsz taggal a kórházi munkástanács. Öttagú igazgatói tanácsába bekerült Pölcz (Pákozdi) Lajos barátunk is, elnöke pedig Péró Csaba dr., a kórbonctan főorvosa lett. Itt, a munkástanácsban szereztem az első politikai tapasztalatokat, itt kaptam az első leckéket az emberi viselkedés/motiváció sokszínűségéről. Talán mondanom sem kell, de a tényekhez tartozik, hogy 25-én a kórháznak sem az igazgatója, sem a párttitkára nem volt már a munkahelyén. Mindketten beteget jelentettek, hogy aztán már vissza se térjenek. Október 29-én, dél körül Lázár Dezső dr., a főorvosunk kezdeményezésére és a győri rádió felhívására

31 Győrbe indultunk, azzal a szándékkal, hogy „a kórháznak egy kis gyógyszert szerezzünk", hiszen hallottunk a har-cokról, és még nem látszott semminek sem a vége. Szerettünk volna közvetlen képet kapni a Dunántúlon történő dolgokról is, hiszen egyesek ellenkormányról beszéltek

32 stb. A főnök az adjunktusnak és nekem szólt, két idősebb és képzettebb kolléga maradt otthon. Kiválasztásomban talán benne volt az is, hogy miután megjártam az ávósok „iskoláját", politikai kérdésekben tájékozottnak gondoltak, de lehet, hogy ezt csak belemagyarázom a helyzetbe. Késő délután értünk a győri Városháza előtti térre. A tér tömve volt emberekkel, lépni is alig lehetett. Mire felküzdöttük magunkat a tanácsteremig, vigyázni kellett, hogy a zakónkról le ne szakadjanak a gombok, vagy egymást el ne veszítsük. Végre sikerült a teremőröket meggyőzni - akik elég nehezen bírtak a benyomakodókkal -, hogy a győri rádió felhívására Zalából érkezünk, így bejutottunk! Felbolydult, parázs hangulatú népgyűlésbe cseppentünk. Felszólalás felszólalást követett, a panaszáradatnak nem akart vége szakadni! Egy ablakmélyedésben vetettem papírra néhány gondolatot, majd én is felsorakoztam a szólásra jelentkezettek hosszú „kígyójába". A megsárgult papírlapokat, melyeken akkori, sebtében „kapart" gondolataim láthatók, családunk és magam is ereklyeként őrzöm. Szó szerint idézem most felszólalásom vázlatát: „A „Nk. V. N. B.

33 nevében szeretnék néhány szót szólni. Városunk lakossága a legteljesebb mértékben egyetért az Értelmiség Forradalmi Ta30

1956. okt. 25-én - a forradalmi események nyitányaként - Nagykanizsán tüntetés zajlott. 31

A győri Nemzeti Tanács felhívására - a Szabad Győri Rádión keresztül - értekezletre hívták Győrbe a Dunántúl forradalmi (nemzeti) tanácsainak képviselőit. 32 A győri Nemzeti Tanács radikális képviselői a kormánnyal való szembefordulást és ellenkormány megalakítását követelték. Lecsillapításukat és egységes álláspont kialakítását célozta a dunántúli nemzeti tanácsok küldötteinek értekezlete. 33 Nagykanizsa Város Nemzeti Bizottsága 112