„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Dr. Marx Gyula: Az én 1956-om

DR. MARX GYULA két napos késéssel jelentkezett. így a nagykanizsai utcákon, a főtéren igazán 25-én délután és este lehetett megfigyelni, hogy valami rendkívüli dolog törté­nik. 30 27-én alakult meg húsz taggal a kórházi munkástanács. Öttagú igazgatói tanácsába bekerült Pölcz (Pákozdi) Lajos barátunk is, elnöke pedig Péró Csaba dr., a kórbonctan főorvosa lett. Itt, a munkástanácsban szereztem az első poli­tikai tapasztalatokat, itt kaptam az első leckéket az emberi viselkedés/motivá­ció sokszínűségéről. Talán mondanom sem kell, de a tényekhez tartozik, hogy 25-én a kórháznak sem az igazgatója, sem a párttitkára nem volt már a mun­kahelyén. Mindketten beteget jelentettek, hogy aztán már vissza se térjenek. Október 29-én, dél körül Lázár Dezső dr., a főorvosunk kezdeményezé­sére és a győri rádió felhívására 31 Győrbe indultunk, azzal a szándékkal, hogy „a kórháznak egy kis gyógyszert szerezzünk", hiszen hallottunk a har-cokról, és még nem látszott semminek sem a vége. Szerettünk volna közvetlen képet kapni a Dunántúlon történő dolgokról is, hiszen egyesek ellenkormányról beszéltek 32 stb. A főnök az adjunktusnak és nekem szólt, két idősebb és kép­zettebb kolléga maradt otthon. Kiválasztásomban talán benne volt az is, hogy miután megjártam az ávósok „iskoláját", politikai kérdésekben tájékozottnak gondoltak, de lehet, hogy ezt csak belemagyarázom a helyzetbe. Késő délután értünk a győri Városháza előtti térre. A tér tömve volt emberekkel, lépni is alig lehetett. Mire felküzdöttük magunkat a tanácste­remig, vigyázni kellett, hogy a zakónkról le ne szakadjanak a gombok, vagy egymást el ne veszítsük. Végre sikerült a teremőröket meggyőzni - akik elég nehezen bírtak a benyomakodókkal -, hogy a győri rádió felhívására Zalából érkezünk, így bejutottunk! Felbolydult, parázs hangulatú népgyűlésbe csep­pentünk. Felszólalás felszólalást követett, a panaszáradatnak nem akart vége szakadni! Egy ablakmélyedésben vetettem papírra néhány gondolatot, majd én is felsorakoztam a szólásra jelentkezettek hosszú „kígyójába". A megsárgult papírlapokat, melyeken akkori, sebtében „kapart" gondolataim láthatók, csa­ládunk és magam is ereklyeként őrzöm. Szó szerint idézem most felszólalásom vázlatát: „A „Nk. V. N. B. 33 nevében szeretnék néhány szót szólni. Városunk lakossága a legteljesebb mértékben egyetért az Értelmiség Forradalmi Ta­30 1956. okt. 25-én - a forradalmi események nyitányaként - Nagykanizsán tüntetés zajlott. 31 A győri Nemzeti Tanács felhívására - a Szabad Győri Rádión keresztül - értekezletre hívták Győrbe a Dunántúl forradalmi (nemzeti) tanácsainak képviselőit. 32 A győri Nemzeti Tanács radikális képviselői a kormánnyal való szembefordulást és ellenkormány megalakítását követelték. Lecsillapításukat és egységes álláspont kialakítását célozta a dunántúli nem­zeti tanácsok küldötteinek értekezlete. 33 Nagykanizsa Város Nemzeti Bizottsága 112

Next

/
Thumbnails
Contents