Béres Katalin: A legyőzött győz, az elesett él. Az 1956-os forradalom zalai fotókrónikája (Zalaegerszeg, 2006)

Zalaegerszegen október 26-án reggel a diákok budapesti társaikkal szolidaritást vállaló szimpátia tüntetésével kezdődtek a forradalmi események. A több ezres tömeg nemzetiszínű zászlók alatt, Kossuth-nótát énekelve jelszavakat skandálva vonult a Megyei Tanács elé, ahol a tüntetők követelésére Török Lajos tanácselnök és a dolgozók egy csoportja is csatlakozott hozzájuk. A demonstráció az állomás előtti téren folytatódott, ahol ledöntötték a felszabadulási emlékművet, talapzatára Kossuth képet erősítettek. A tömeghez a Tanítóképző hallgatói is csatlakoztak, Kossuth és Petőfi képekkel a Csány térre vonultak. A szobornál elénekelték a Himnuszt, a Szózatot, majd Szerencsés Rudolf, a Tanítóképző tanára elszavalta a Nemzeti dalt. Az ünnepség befejeztével a megmozdulás résztvevői kiszabadították a börtönben és az ÁVH Mártírok úti székházának pincéjében raboskodó foglyokat. Útközben leverték az épületekről a vörös csillagokat, népköztársasági címeres táblákat, ledöntötték Hamburger Jenő - 1919-es népbiztos - 1956 tavaszán felállított szobrát. A rabok kiszabadítása után a tüntetők felfokozott hangulata csillapodott, azonban délután újabb tüntetés vette kezdetét. A pártbizottság előtt gyülekező tömeg Dénes István első titkár lemondását követelte. A tüntetők megfélemlítésére kivezényelt honvédség tankokkal és ködgránátokkal próbálta a tömeget szétoszlatni. A békés tüntetők a felszólítás ellenére sem mozdultak, ekkor a pártházból lövések dördültek, ketten meghaltak, többen megsebesültek. Zalaegerszegen október 27-én alakult meg a Városi Forradalmi Tanács, a következő napon az Ideiglenes Megyei Nemzeti Bizottság, majd november l-jén a Zala Megyei Forradalmi Tanács és a Nemzetőrség. A forradalom napjaiban elnémult a pártsajtó, s október 28-án megjelent a megye forradalmi eseményeiről hiteles tájékoztatást adó sajtóorgánum, az Új Zala. A helyi üzemek, gyárak, vállalatok munkásai létrehozták a munkás-önigazgatás szervezeteit, a munkástanácsokat. Zalaegerszeget november 4-én foglalták el a szovjet csapatok. A megszállást követő hónapokban - novemberben, decemberben - sztrájkok, munkástanács-gyűlések, röpcédulák, falragaszok, tüntetések jelezték a lakosság viszonyát az új hatalomhoz. December 8-án a Nagy-budapesti Központi Munkástanács 48 órás munkabeszüntetést hirdetett. A felhívásra Zalaegerszegen december 12-től 14-ig tömeges megmozdulásokkal válaszoltak. A városban ezekkel a tüntetésekkel zárult le az ellenállás tömegdemonstrációs formája. 80