Béres Katalin: A legyőzött győz, az elesett él. Az 1956-os forradalom zalai fotókrónikája (Zalaegerszeg, 2006)

A budapesti forradalmi események híre hamarosan vidékre, így Zala megyébe is eljutott. Hatására a városok, majd a falvak lakossága kisebb-nagyobb felvonulásokkal egybekötött tüntetéseken, gyűléseken adott hangot elégedetlenségének, és fogalmazta meg követeléseit az október 24-25-ét követő napokban. Keszthelyen - mely ekkor Veszprém megyéhez tartozott - a forradalmi események központja a Mezőgazdasági Akadémia volt. Hallgatói már október 23-án megalakították a MEFESZ-t, és az Akadémiai Tanácsot. Ez utóbbi szervezte nemcsak a városban, hanem a város környékén is a megmozdulásokat. A forradalom napjaiban Keszthely utcáin két ízben jelentek meg harckocsik. Először október 24-én, mikor Fejes Lajos alezredes, hadosztályparancsnok Tapolcáról egységeket rendelt a városba. Az akció célja a lakosság megfélemlítése, valamint az akadémisták szabad mozgásá­nak és a forradalom továbbterjedésének megakadályozása volt. A tankok először a laktanya környékén foglaltak állást, majd öt harckocsi és egy lövészszázad körülzárta a Mezőgazda­sági Akadémiát. A forradalmat azonban már nem lehetett megállítani. Másnap, október 25-én a tüntetők hevülete lerombolta a szovjet emlékművet, majd helyén Festetics György szobrát állították fel. Október 26-án megalakult a Városi Forradalmi Tanács. Elnökének Varga Ferencet, a MÁVAUT dolgozóját választották meg. November l-jén az országban egyedüliként szabadságszobrot állítottak a forradalomban elesettek emlékére. A Hévízen tartózkodó Marinkay István amatőr szobrász gipszből készült alkotását magas téglaoszlopra helyezték. Az emlékművet 1957. január 23.-ra virradó éjjel a sármelléki karhatalmisták közreműködésével bontották el. A szobor, az összetört márványtáb­la és az örökmécses elkerülte a pusztulást, a Balatoni Múzeumba került, ma is ott található. A márványtábla másolatát 1989-ben a Fő téri rendház falán egy kiegészítő tábla kíséretében he­lyezték el. Ugyanazon a napon a városban gyászünnepélyt tartottak, a templomban felállították az „ismeretlen hősök" ravatalát, gyászmisét mutattak be az elesettekért. A szovjet csapatok november 7-én vonultak be Keszthelyre. A forradalom utóvédharcai de­cember 12.-ig zajlottak, ezen a napon a város jó humorú, bátor lakói „néma tüntetést" tartottak, otthonaikban maradtak, a Fő térre viszont egy szamarat kötöttek ki, táblával az oldalán: „Csak én vagyok az utcán!". A szamár a Kádár-kormány támogatóit jelképezte. 14

Next

/
Thumbnails
Contents