A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai

DEÁK FERENC ÁBRÁZOLÁSAI mást, s ugyanekkor fejezte be Than Mór óriási vásznát s Magyar Tudományos Akadémia képes termében történő bemutatás céljából.

42 Birkholz G. ugyanazt a színes litográfiát emléklapon és egy 1876-os naptáron is megjelentette: az előbbin magyar, német és latin nyelvű méltató szöveg fölött látható a babérkoszorúval övezett portré, az utóbbin középen helyezte el, körülötte a négy évszak allegóriáival és a naptár-részekkel.

43 A Deák-allegóriák megjelenésének kezdete Than Mór Magyar Nemzeti Múzeum-beli falképeihez köthető. Az 1875-ben befejezett fríz utolsó témája meglehetősen kényes, nem véletlenül változott többször is megformálása. A még élő kortársakat bemutató kép számos utalást tartalmaz: egyszerre emlékezés és tiszteletadás 1848-49 eseményeinek, ugyanakkor egyfajta kísérlet a néhány évvel korábban történtek értelmezésére is. Keleti Gusztáv festő és kritikus interpretációja szerint „a képlánczolat utolsó és zárszeme lehetne a negyvennyolczadik év politikai és művelődési nagyszerű fordulatának eszményesítése ama kor vezérférfiainak: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferencz s több más kitűnő honfiak alakjaival." Az eredeti programban azonban még nem szerepelt a kevésbé a forradalmat és szabadságharcot, sokkal inkább a kiegyezést „eszményesítő" Deák Ferenc alakja; a szépiarajz terven három csoportban jelennek meg a szereplők. Középen a falképéhez hasonló módon Széchenyi István ül, attribútumai számosabbak, mint a freskón. Balra Batthyány, mögötte a szabadságharc tábornokai, Damjanich, Kiss Ernő, Nagy Sándor; jobbra a háttal álló Kossuth, a toborzó beszédek hallgatóságának alakjaival, bár a kezében tartott irattekercs és öltözéke az ötvenes évek emigrációs fotóinak Kossuthját idézik. A falkép tere ehhez képest kitágul, mélységet kap; a balusztrád mögött gyülekező nép ismét a toborzó-jelenetek ikonográfiája szerint jelenik meg. A hozzájuk beszédet intéző Kossuth alakja hasonlóképpen hátulnézetben, mellette Petőfi oldalnézetből, inkább csak fél alakban látható. Az előtér három csoportjából azonban kettő lett: bár Széchenyi kétségtelenül középen helyezkedik el, a szorosan mellette álló karosszékben Deák ül, jelentősége semmivel sem kisebb, mint Széchenyié. Mögöttük Batthyány Lajos áll, kezében a vértanúságára utaló pálmaággal, a tábornokok közül csak Damjanich látható, mellette Perényi Zsigmond

44 és Eötvös József, aki ugyan tagja volt az 1848-as első magyar kabinetnek, de a falképek tervét elfogadó kultuszminiszter is egyben. Lényeges pontokon változott tehát a vázlat és a kivitelezés között eltelt csaknem egy évtizedben a jelenet, s a falképet nem véletlenül emlegették sokáig a kiegyezés allegóriájaként is. Ezt követően a Kerepesi temetőben felépített Deák-mauzóleum, s a síremlék ábrázolásai mellett néhány allegória-alaptípus formálódott meg és terjedt el olyan széles körben, hogy a Deák-ikonográfia fontos és jellemző részévé vált. A millenniumi ünnepségek közeledtével egyre több „visszatekintő" grafika 42 Kovács Mihály: Deák Ferenc. 1876. Olaj, vászon, 68 x 55 cm, Eger, Dobó István Vármúzeum Itsz.: 55.95, Than Mór: Deák Ferenc. 1876. Olaj, vászon, 280 x 160 cm, MTA képes terme. 43 Színes litográfia, 49,9 x 3,5 cm, lt.sz.: 10038, (naptár) színes litográfia, 45,8 x 61,5 cm, lt.sz.: 1073 44 1848-ban Ugocsa megye főispánja, a felsőház másodelnöke. 107