A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Körmöczi Katalin: Deák Ferenc hagyatéka

Körmöczi Katalin Deák Ferenc hagyatéka A Deák-életpálya muzeológiai jellegű és értékű tárgyi hagyatéka forrása és eszköze a szellemi hagyaték megismerésének és ápolásának. Az államférfi magánéleti szférája a politikai pályaképben az elmosódó háttér, amelyből kilép a személyiség, s amelynek jellege, színei és kontúrjai erősítik, karakteressé teszik tevékenységét, avagy gyengítik, s hitelét rontják. Deák Ferenc magánemberi életének, politikai pályájának tárgyi környezete, amely anyagi valóságában körülvette, és életvitelének alapját képezte, adja ezt a hátteret. A gazdag, elsődleges forrásértékű adatokkal maguk a fennmaradt és közgyűjteményekben őrzött Deák-relikviák szolgálnak. Mellettük az egykorú ábrázolások, újságcikkek, visszaemlékezések, illetve az elsődleges források egykorú listái, és a sorsukra vonatkozó dokumentumok hordoznak jelentős információt témánkban. Deák emberi és politikusi kvalitásának leképeződése maga a hagyatékozás módja és annak formája. A kegyelet, a humánum és a praktikum, azaz az ősök, a múlt tisztelete, az élő ember iránti humánum, megértés és támogatás, s a meglévő eszközök praktikus ki- és felhasználásának eszméje valósult meg Deák végrendelete nyomán, a hagyatéki eljárása során. Deák 1862-ben Kazinczy Gáborhoz, a széphalmi Kazinczy-ház, illetve a felállítani tervezett Kazinczy múzeum ügyében írott levelében - a Kazinczy évforduló kapcsán életre hívott bizottság tagjaként fejti ki nézetét a témáról: „Te a kegyeletet ellentétbe állítod a practicummal, s a humanizmust, mint írod mellékes dolognak tekinted, én pedig mindezeket Kazinczy ügyben is egyesíthetőnek vélem, s azt hiszem, hogy a kegyeletnek a practicum félretételével s a humanizmus mellőzésével megkisérlett gyakorlása nem volna valódi kegyelet"

1 Deák végrendelkezése szerint, amelynek végrehajtójává gyámfiát, Vörösmarty Bélát jelölte ki, hátramaradó ingóságait jótékony célokra rendelte felhasználni. A Deák életpálya tárgyi emlékanyaga gazdag, jól dokumentált, és sorsa többé-kevésbé jól követhető. Az életút első szakaszának miliőjét, tárgyi környezetét reprezentáló eredeti és hiteles relikvia kevés maradt fenn. A pesti két utolsó évtized életvitelének tárgyi környezete ábrázolásban, leírásban és a maga tárgyi valóságában gazdag emlékanyaggal megőrződött. 1803-ban az özvegyen maradt idősebb Deák Ferenc elhagyta a pompás, de rosszemlékű Söjtört. Az 1808-ban bekövetkezett halálakor felvert, a Zala Megyei Levéltárban őrzött söjtöri inventárium

2 helyiségenként rögzíti a berendezési tár1 Deák Ferenc levele Kazinczy Gáborhoz 1862. Deák Ferenc emlékezete. Levelek 1822-1875. Összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta Váczy János. Budapest, 1890. Ráth Mór p.294-299. 2 Zala Megyei Levéltár (továbbiakban ZML) Tisztviselők után maradt iratok. Farkas János szolgabíró hivatali iratai. No. 43. 91