A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Körmöczi Katalin: Deák Ferenc hagyatéka

KÖRMÖCZI KATALIN kony intézmények képviselői; Vadnai Károly a magyar írók védegylete titkára, a balatonfüredi szeretetház képviseletében Molnár Aladár, s a fővárosi fiú- és leányárvaházak, szegények háza képviselője. A jegyzőkönyv egy példányát az Országos Széchényi Könyvtár Irattára őrzi a „Csontosi lomtára"

16 címen megtisztelt kötegben, ahol is a hagyatékozás aktusát lezáró másik jegyzék is fellelhető. Ez 1881. évi márc. 19-i keltezésű, s ugyancsak a fentiek aláírásával ellátott, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak átadott Deák relikviák 117 tételét, mintegy 150 db műtárgy listáját tartalmazza. Az irathoz fűzött megjegyzés adja a magyarázatot, és köti össze a praktikumot a kegyelettel; miszerint visontai Kovách László országgyűlési képviselő a képviselőház háznagya, Deák híve és gyakori látogatója által az e célra összegyűjtött 600 Ft-tal megváltja a kedvezményezett jótékony intézményektől a kegyeleti tárgyakat, s azokat Deák emlékének megőrzése céljából átadják a Magyar Nemzeti Múzeumnak. így jött létre a Deák-emlékszoba a Magyar Nemzeti Múzeum épületében. Deák Ferenc hagyatéka az első olyan történeti tárgyegyüttes, amely nem mesterségesen létrehozott gyűjtemény, hanem elsődleges helyéről „in situ" került múzeumba. A Magyar Nemzeti Múzeum Deák emlékszobájáról a 100 éves múzeum történetét és akkori jelenét bemutató kötetben Szalay Imre

17 írt, majd Deák születésének 100. évfordulóján a Vasárnapi Újságban, Halász Imre adott leírást és képeket a szobáról.

18 Ekkor már bizonyos gyarapodást is mutat a gyűjtemény, olyan tárgyak is fellelhetők, amelyek nem Deák végrendelése nyomán, hanem a kegyelet és kultusz megnyilvánulásaként ajándékok, és hivatalos áttétek révén kerültek a múzeum birtokába. így Deák választási korteszászlóját a fővárosi közgyűlés döntése értelmében adták át, padját a Sándor utcai képviselőházból a mai parlament épületének felépülte után helyezték el a Nemzeti Múzeumba, Mikszáth 1903-ban már írt róla.

19 Temetéséről koszorúk, koszorú szalagok, Kossuth Lajos ciprusága és a párizsi magyar egylet bronz koszorúja, Zichy Mihály alkotása gazdagította az emlékanyagot. Tarányi Ferenctől faragványokat, amelyeket Pusztaszentlászlón faragott Deák, az ősök képmásának másolatait és Tarányi (Oszterhueber) Józsefhez 1848-1866 között írott levelekből 50 db-ot mondhat magáénak a múzeum a 19-20. századforduló éveiben. A hagyaték egyes darabjainak különös egyedi értéket kölcsönöz, hogy ismert, hitelesen adatolt a provenienciája. Személyes vonatkozások, családi viszonylatok, események, az államférfi politikusi pályájának eszköze vagy emléke az adott műtárgy. Ilyen az apai nagyanya, Hertelendy Anna örökségéről származó, csaknem minden Deák szoba ábrázoláson látható 18. század végi hatfiókos szekrény. Jelentős műtárgy szobájának két nevezetes karosszéke, ame16 Csontosi János (1846-1918). Könyvtártörténész, a Corvin kódexek kutatója, OSZK Kézirattárának vezetője 1875-1893 között. A Deák-hagyaték jegyzőkönyveinek irattári jelzete 1878/111.28. 17 Szalay Imre: A Deák-szoba. In: A100 éves Nemzeti Múzeum, Budapest, 1902. 18 Halász Imre: Deák Ferenc emlékezete, Vasárnapi Újság 1903. okt. 18. 50. évf. 42.sz. p.699-700. 19 Mikszáth Kálmán Deák Ferencről, Vasárnapi Újság 1903. 50. évf. 42. sz. p.690. 96