A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Kiss Gábor: Deák Ferenc tisztelete Zala megyében

DEÁK FERENC TISZTELETE ZALA MEGYÉBEN volt ugyan a megyei közvélemény („... minket árulóknak, ősi alkotmányunk fel dulását siettető veszedelmes újítóknak kiáltoznak" - írta Deák 1836 szeptemberében keserűen Séllyey Eleknek),

14 ám a szólásszabadság durva megsértése, a politikai élet szereplőinek letartóztatása és perbe fogása egybekovácsolta az ellentétes nézeten lévőket is. így Deák Ferenc vezetésével 1836. november 12-én - Pest megyét követően - Zala megye is tiltakozó küldöttséget menesztett Bécsbe; azonban csak Pálffy kancellár fogadta őket. Közben kinyomtatták az országgyűlésről készült követjelentést, ám ezért a helytartótanács megdorgálta a megyét, sőt a kinyomtatott példányokat is lefoglalta, és a nyomdászt engedélyének megvonásával fenyegette meg. A megyegyűlés azonban, Deák javaslatára szembeszegült a helytartótanáccsal, s a tiltás ellenére köriratokban levelezett más megyékkel; Deák pedig Kossuthtal, Wesselényivel tartotta a kapcsolatot.

15 Az első áttörést a politikai foglyok ügyében 1839-ben érte el Deák: februárban személyesen tárgyalt Bécsben az uralkodóval és az államtanács tagjaival Wesselényi büntetésének felfüggesztéséről és elérte, hogy gyógykezelésre kiengedjék. A nem sokkal később megnyíló országgyűlésnek már egyértelműen Deák volt a vezéralakja, s el is érte a politikai foglyok szabadon bocsátását. Emellett ez az országgyűlés törvénybe foglalta az önkéntes örökváltságot, megalkotta a váltótörvényt és lehetővé tette, hogy az izraeliták - a bányavárosok kivételével - szabadon letelepedhessenek az országban. Deák Ferenc ezekben az években vitathatatlanul a politikai élet egyik vezéralakja volt. Sikereit országos elismerés övezte, táblabíróvá, díszpolgárrá választották számos helyen. Az országgyűléstől egy piros bársonyba kötött, babérkoszorúval ékesített díszalbumot kapott, melyet elsőként Széchenyi István, azután Batthyány Lajos, Eötvös József írt alá - s utánuk még vagy félezren.

16 Zala megyében is nagy tisztelet övezte: az irt élő izraeliták például egy gyönyörűen litografált hálairattal köszönték meg emancipációjuk elősegítését; a vármegyéhez pedig ezt írták: „A legméllyebb örök időkig tartó hála érzet fogja el szíveinket, midőn a legközelebbi 1839/40 esztendei országgyűlésnek hitsorsainkat tárgyazó - egy egész mívelt világ részvevő figyelmét ébresztő eseményeire visszaemlékezünk../'

17 Az elismerések pénzügyi hozadékát Deák egy általa alapított ösztöndíj létesítésére fordította, melynek segítségével szegény sorsú diákok tanulását támogatta; egyéb iránt inkább menekült az ünneplések elől. Az 1840-es évek elején Deák legtöbbször Pesten tartózkodott, az új büntetőjogi kódex kidolgozásában vett részt. Széchenyi nagyon szerette volna, ha elvállalja a politikai vezér szerepét is; erről így nyilatkozott: „Deák kell, hogy centrumunk legyen. Félre minden irigységgel hazámfiai. Adjuk neki az elsőségeti" Deák azonban 14 „A Tekintetes Megye Közönségének alázatos szolgája..." Dokumentumok Deák Ferenc életéből, írta és szerk.: Kiss Gábor, Molnár András. Zalaegerszeg, 1988. 24. p. 15 Ferenczi i. m. 201. p. 16 Az albumot Id.: Körmöczi Katalin: „... A mi megmarad, fordítsa jó czélokra." Deák Ferenc hagyatéka. Bp. 1992. 475. p. Szövegét közli: Ferenczi i. m. 301-302. p. 17 A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849. [Zalai Gyűjtemény. 52.] Szerk. Németh László. Zalaegerszeg. 2002.151-152. p. 83