A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

Zakar Péter Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit* Az 1848/49-es szabadságharc és az azt követő megtorlás időszakának legendás alakjai közé sorolható Gasparich Kilit ferences szerzetes. Rejtélyes élete, gyakran változó vallási és politikai nézetei, 1848-ban a hírszerzésben, majd azt követően a függetlenségi összeesküvésben játszott szerepe még mindig tartogat meglepetéseket és feltáratlan részleteket a kor kutatója számára. Tevékenysége, hányattatásai, a kor eszméi iránti rendkívüli fogékonysága mind-mind alkalmassá teszik arra, hogy életrajzán keresztül jobban megértsük azt a kort, amelyben élt, és amelybe sosem tudott teljes mértékben beilleszkedni. Gasparich Márk a Zala megyei Cirkovlyánban született, horvát nemzetiségű, földműves családban. Anyja Szerpák Ilona, apja Gasparich Sebestyén volt, akit a község több ízben bírájává választott. A család csak szűkösen tudott megélni, hiszen a szülőknek hat gyermek számára kellett a betevő falatról gondoskodni, így aztán érthető, hogy a mélyen vallásos család feje ellenezte gyermeke továbbtanulását. A kis Márk ekkor elszökött hazulról és a nagykanizsai piaristáknál elvégezte a gimnáziumot. A szigorú apa 1826-ban hazavitte, de a mezei munkát nem bírta, így 1827 őszén már ismét Nagykanizsán volt, ahol felvételét kérte a ferencesek közé. Kérése meghallgatásra talált, és 1827. október 27-én Veszprémben Cletus [Kilit] néven belépett a Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány tagjai közé. Ezt követően a nagyboldogasszonyi zárdában [Mosón megye] bölcseletet hallgatott, majd 1830-33-ig Nagyszombaton, Esztergomban és Pozsonyban teológiai tanulmányokat folytatott. A szokásosnál egy évvel korábban, 1833. április 16-án szentelte áldozópappá a pozsonyi zárda templomában Szepessy Ignác báró pécsi püspök.

1 Tanulmányunk a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, a Klebelsberg Kuno Ösztöndíj, és a MÖB CH ösztöndíjának támogatásával készült. Neusiedler Jenő: Gasparich Márk az 1853. szept. 3-án a magyar szabadságért vértanú halált halt ferencrendü szerzetes életrajza. Csáktornya, 1910. (a továbbiakban: Neusiedler 1910.) 1-16. Itt kell megemlítenünk, hogy ennek a munkának horvát nyelvű változata is van, lásd Neusiedler Jenő: Zivotopis Gasparich Marka redovnika reda svetoga Ferenca, koji je leta 1853. septembra 3-ga za magjarsku slobodu mucenicku smrt podnosel. Na medjimurski jezik [sic!] prevodil Gjuro Gasparic. Nagykanizsa, 1912. Haller Jenő dr.: Rózsák és tövisek között a - bitófáig. Gasparich Márk muraközi vértanú emlékezete Halálának nyolcvanadik évfordulóján. Mezőtúr, 1933. (a továbbiakban Haller 1933.). 7-14. P. Kovács Septimus OFM.: Gasparich Kilit (a továbbiakban P. Kovács 1948.) 152. In.: Négy papi arckép 48-ból. Vigília 13. (1948/3.) 132-154. 7