A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Pap József: Kontinuitás és diszkontinuitás Magyarország vármegyei tisztikaraiban

PAP JÓZSEF mították az alkotmány helyreállítása előtt letöltött hivatali szolgálati időt is. Mivel a kimutatás kiegészült az árvákra és az özvegyekre vonatkozó összesítéssel, az 1890-ban megjelent munka alkalmas a kiegyezés körüli időszak vizsgálatára is, hiszen a nyugdíjas halála után özvegye, vagy árvája élvezte a férj/apa állami szolgálata után járó jövedelmet, tehát szerepel a kimutatásban. Az örökösök kimutatása azonban jóval kevesebb információt tartalmaz, hiányzik belőle az elhunyt neve és a szolgálat adatai, csupán az utolsó hivatali beosztást és a nyugdíjat tüntetik fel. Ezen munka alapján megvizsgálhatjuk, hogy a kiegyezést követően milyen számban nyugdíjaztak hivatalnokokat, és a nyugdíjaztatottak milyen szolgálati múlttal rendelkeztek. Emellett a kimutatás részleges feldolgozása során kísérletet tettünk arra, hogy a vármegyei tisztikarokban szereplő hivatalnokok nyugdíjaztatási idejét meghatározzuk. Ennek során az adatbázisunkban szereplő neveket összevetettük a kimutatás névjegyzékével. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy habár az esetek többségében a személyeket azonosítani lehet, de többször előfordult az, hogy csupán puszta névazonosságot találtunk, ekkor az adott személyt természetesen nem vettük figyelembe. Sajnos az özvegyeknél és az árváknál a hivatalnok nevét nem tüntetették fel, így ezt az adatbázist a második vizsgálatban nem használhattuk fel. A minisztériumi összesítők alapján feldolgoztuk az 1868-ig terjedő időszak 836 főre kiterjedő teljes adatállományát. A következő táblázat adataiból világosan látszik, hogy munkánk szempontjából igazából a hatvanas évektől tudunk érdemleges megállapításokat tenni. Ennek oka egyrészt abban jelölhető meg, hogy 1863-ig szinte egyeduralkodó az özvegyek és árvák csoportja, másrészt az ötvenes évekre vonatkozóan olyan kevés adattal rendelkezünk, hogy a valós számokat a mortalitás természetes okai miatt nem tudjuk dokumentálni. A hatvanas évek adatai azonban elfogadhatónak minősíthetők, bár a teljes nyugdíjas állomány szereplésének feltételezése természetesen teljesen megalapozatlan. Az özvegyek és árvák esetében is meg tudjuk állapítani a hivatalnok eredeti foglakozását, és így a foglalkoztatási kategóriába is be tudjuk sorolni. 64