A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)
Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit
ZALA MEGYE VÉRTANÚJA: GASPARICH KILIT Gasparich Kilit tábori főlelkészként különösen kitüntette magát a szenttamási szerb tábor bevétele során, amikor maga állt az ingadozó rohamoszlopok élére, hogy ezzel is bátorságot öntsön a honvédekbe. E hősies tettéért Perczel címzetes honvéd őrnaggyá léptette elő, 62 de talán e hősiességénél is inkább megérdemli az utókor tiszteletét fellépése a menekülő szerb polgári lakosság érdekében. A magyar csapatok körében ugyanis hatalmas volt a felháborodás, s ezzel együtt a megtorlás iránti vágy is Alexandar Trifkovic zentai vérengzése miatt. 63 Amikor a magyar csapatok elfoglalták Szenttamást, Gasparich határozott fellépése következtében elmaradt a visszatorlás: Perczel Mór tábornok és Batthyány Kázmér gr. kormánybiztos engedve a tábori lelkész követelésének, a polgári lakosságot futni hagyta Földvár és Óbecse felé. 64 Gasparich e humánus fellépését a helybeli lakosság nem felejtette el. 1852-ben, amikor Gasparich ellen már vizsgálatot folytattak az osztrák hatóságok, egyikük, Stephanus Radischics, részletesen leírta, miként mentette meg a tábori pap életüket. Eszerint 1849. április 3-án, délelőtt, megközelítően 10 óra után, amikor Perczel Mór tábornok csapatai már benyomultak Szenttamásra, és már szétszéledtek a házakba, hogy raboljanak, Gasparich megjelent Radischics házában, kinyilatkoztatva, hogy ő családját és házát meg fogja védeni. Amikor a rablás és a lakosság bántalmazása általánosan megkezdődött, összesen kb. húsz ember, köztük Radischics leánya négy gyermekével, Tomandel katonaorvos, Alka kereskedőasszony, Virsavia Manojlovits három gyermekével, Constantin Popovits ottani tanító feleségével Radisics házába menekültek és védelmet találtak. Gasparich nem csak azokat vette védelmébe, akik menedéket kerestek nála, hanem a fenyegetően csoportosuló honvédeket több ízben visszaparancsolta, és a ház tulajdonosának az életét is megmentette, amikor a katonák meg akarták ölni. Este, amikor a helység nagy része már leégett, és a benyomulok a rablástól és a bortól megrészegülve elkezdtek dúlni, Radischics házát Gasparich határozott ellenállása dacára kirabolták, és így biztos menedékhely nélkül maradtak. Ekkor a ház urát, feleségét és a többieket Gasparich nagy gonddal, és saját magát veszélynek téve ki, a tomboló tömegen keresztül a Verbász közelében fekvő szenttamási sáncokba vezette, mert azt remélte, hogy saját kocsiját ott fogja találni. Mivel a kocsi nem volt ott, Gasparich elment, hogy megkeresse azt. Közben feltűnt Radischicsnak egy másik jótevője, aki kocsit biztosí62 Bona Gábor. Az 1848/49-es honvédsereg Zala megyei születésű tisztjei. 21. In.: A szabadságharc zalai honvédéi 1848-1849. Szerk.: Molnár András. (Zalai Gyűjtemény 33.) Zalaegerszeg, 1992. 63 Trifkovic 1849. január végén 12 küldötte útján meghódolásra szólította fel Zentát. Ezeket a küldötteket Majorossy István földbirtokos, a zentai vészbíróság elnöke felakasztatta. A szerb csapatok 1849. február 1-én elfoglalták a várost. Ezt követően Trifkovic és szerviánusai több napon át raboltak, pusztítottak és gyilkoltak a városban, a katolikus szentháromság emlékmű köré gyűjtve a levágott áldozatok fejeit. A gyilkolásnak az sem vetett véget, hogy egy helyi szerb földbirtokos, valamint a helyi szerb pap is kegyelemért esedezett. A városi szerbek közül sokan saját házaikban rejtették el magyar ismerőseiket. Thim József: A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története. I.k. Bp. 1940. (a továbbiakban Thim 1940.) 304. 64 Thim 1940. 358. 23