A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZAKAR PÉTER neked valamit szerezni az, ki mindent elrabolni gyönyörködik?"

51 December 13-án pedig a császári család további tagjai kaptak feddést: „Hogy pénze sincs az ifjú császár fiúnak és a Zsófi császármamának [sic!], szinte világos, mert már papirosból csinált garas tízes s húszasokkal fizetik s ámítják buta katonaságukat. "

52 Az ilyen és ehhez hasonló felségsértő kitételek csak 1849 tavaszán, a függetlenségi nyilatkozat kihirdetését követően váltak általánossá a magyarországi lelkészek körében. Gasparichnál azonban ez a radikalizálódási folyamat - a Muraközt megszálló cs. kir. erők magatartása következtében - már hamarabb bekövetkezett. 1848 decemberében a cs. kir. hadsereg összpontosított támadása következtében Perczel egységeinek is el kellett hagyniuk Zala megyét, s azt követően, hogy december 22-én a magyar tábornok vezette főoszlop átlépte a megyehatárt, a megye, és így természetesen a Muraköz is az előrenyomuló cs. kir. csapatok kezére került. Gasparich nem tartott Perczel fő oszlopával, és nem vett részt a szerencsétlen kimenetelű móri ütközetben sem. Azon a napon, december 30-án, Nagykanizsán tartózkodott, és elkeseredetten számolt be Zala vármegye Állandó Bizottmányának arról, hogy a muraközi férfiakat 19-től 40 évig az ellenség el akarja vinni katonának. Magára nézve tábori lelkészi szolgálatának említését mellőzve csak ennyit árult el: „ Csekélységem éberkedik a Mura partján, s legközelebb próbálandok valamit, hiszem lesz sikere lépésemnek - mert én az éjek legközelebbikén vakmerő leszek."

52, A muraközi tervek 1849 januárjában nem válhattak valóra. Gasparich azonban nem követte Perczeit, aki ekkor a „Központi Mozgó Sereg" parancsnokaként a kormány új székhelyét, Debrecent biztosította Windisch-Grätz erőivel szemben, hanem a Dunántúlon, majd a Bácskában operáló, Nemegyei Bódog honvéd őrnagy parancsnoksága alatti sereghez csatlakozott. Az „Eszék Pécsi Tábor Küldöttje"-ként 1849. január 28-29-én Debrecenben járt Schmieling József társaságában, és mindkét napon személyesen is tárgyalt Kossuthtal. A tárgyalások következtében Kossuth utasította január 28-án a pénzügyminisztériumot, hogy Nemegyei serege szükségleteinek fedezésére a küldött uraknak utaljanak ki 3000 pengőforintot. 29-én pedig nyílt rendelet fogalmazott meg az OHB elnöke Nemegyei számára, miszerint „...miután szükséges, hogy a dolgok valódi állásáról a hazának hű polgárai minden időben tudomással bírjanak... megbízatik és ezennel felhatalmaztatik akár maga személyében, akár küldöttei által, hol jónak látandja, népgyűléseket tartani, s azokon ügyeink iránt felvilágosítást adni...".

54 Mint az alábbiakban látni fogjuk Gasparich is tartott ilyen felvilágosító népgyűléseket, méghozzá igen sikeresen. 51 KH 1848. december 5. 585. 52 KH 1848. december 19. 639. 53 Gasparich Kilit - Zala megyei Bizottmány. Nagykanizsa, 1848. december 30. Zala vármegye Állandó Bizottmányának iratai. Iktatatlan iratok (szám nélkül). Zala vármegye kiürítéséről: Hermann 1995. 51-60. 54 Kossuth rendeletét közli: Kossuth Lajos Összes Munkái XIV. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Második rész 1849. január 1. - április 14. S.a.r. Barta István. Bp. 1953. (a továbbiakban KLÖM XIV.) 270. 20