A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZALA MEGYE VÉRTANÚJA: GASPARICH KILIT térdig érő kabátot és pantallót hordott'' - olvashatjuk Nóvák Mihály művében. Az egyházi viselet helyett hordott polgári ruházat és a klerikusok számára tiltott bajusz a radikális politikai beállítottság és a magyar nemzeti mozgalommal való azonosulás kifejezői voltak. De folytassuk tovább a leírást! „Alakja magas, vállas, előrehajlott; sovány, redős, melankolikus arcára beszéde kezdetén sápadtság ült ki; s amikor már szájából lávaként ömlött a gyújtogató szó, arca nekitüzesedett, szinte lángolt. Szögletesen csontos fejében nagy sötét szemei lobogtak és szinte öltek. Aki csak látta, de beszélni nem hallotta: dehogy is gondolta, hogy ebben az egyszerű, kopott szerzetesben egy kis istenség lakik. Beszédei olyanok voltak, hogy hatására meglett jérfiak sírva ölelgették és testvérként csókolgatták egymást s kész mindannyi a halálba menni, rohanni azonnal."

35 Csányhoz írt leveleiből az is kiviláglik, hogy - mai kifejezéssel élve - horvát szakértőként, illetve hírszerzőként is működött, horvátországi ismerősein keresztül figyelemmel kísérte az ottani hadi előkészületeket és a politikai hangulat alakulását is. Június 24-én például arról is jelentést tett, hogy a „...Dráván túl a kovács műhelyek szorgalmasan izzadnak a lándzsák készítésében, s bizonyos hogy fegyverük készen elég, hadi kaszáik szinte mint nekünk". Továbbra is írt és több száz példányban terjesztett proklamációkat, nemcsak a Muraközben, hanem Horvátországban is. Június 24-i levelében azt is megemlítette, hogy a nép fölvilágosítására,,...szükségesnek találom elkerülhetetlenül, miszerint az én reproclamatiom, melynek betűi kiszedvék, mihamarabb kinyomattassék s Dráván túli nép közé terjesztessék, hogy a nép ismerje gonosz akaróit"?

6 Július 13-án, Letenyén pedig így fogalmaz: „A horvátok erősen készülnek, azaz csak az illírek - készületeik többnyire puszta szóból állanak, pénzük nincsen, a nép tömegesen ellenük kezd nyilatkozni, közel állunk ahhoz, hogy szerencsétlen horvát nép megunván a hosszas s üres ámításokat kantátáinak maga leendvén irtója, hozzánk csatlakozandik. Soha nem volt oly szükséges a szerkesztettem proclamatio [sic!] mint most, ki van nyomtatva, kérem Királyi Biztos Urat, kegyeskedjék ígérete szerint, melyet nagylelkűleg s szokása szerint tett, a nyomtatási költségeket érette mihamarább a nyomtatónak megküldeni, vagy pedig mig [sic!] ma ide Letenyére küldeni, honnan reggel indul az alkalmatosság Egerszegre, szombaton a reproclamatio ez úton kézre kerülendvén, vasárnap Horvátországba több száz példányban átküldhetendő a nép fölvilágosítójául."

37 Csány László maga is nagyra becsülte Gasparich szolgálatait, és erről jelentéseiben is megemlékezett. 1848. május 27-én például Batthyány Lajos miniszterelnököt tudósította a Muraköz hangulatáról. „Muraköz most, szívemelő örömmel mondhatom, hogy oly békés és magyar szellemű, olyannyira kész minden jóra, hogy például szolgálhatna sók véresszájúnak híresztelt magyar környéknek -, és ezen jelen állásban hazánknak nagy nyeremént, a járásbeli főszolgabíró buzgóságának, becsületességének s hazafiságának, és Gasparich Ferenc-szerzetbeli barát rendkívüli magyar hűségének, energiájának, folytonos munkásságának és kitűnő szónoki tehetségének kelly [sic!] tulajdonítanom."

39 35 Nóvák 1906. 333. 36 Gasparich Kilit - Csány László. Cirkovlyán, 1848. június 24. Közli: V. Waldapfel 1950.321-322. 37 Lásd a 32. sz. alatt megadott Gasparich levelet! 38 T.i. Séllyey László. 39 Csány László kormánybiztosi iratai. I. k. S.a.r.: Hermann Róbert. Zalaegerszeg, 1998. (a továbbiakban Csány I.) 53. 15