A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: Deák Ferenc szobra Zalaegerszegen

MEGYERI ANNA De Zala megyének is joga és kegyeletes kötelessége, „hogy a nagy hazafinak itt is látható emléke legyen, hogy magasztos tettei, példátlan jelleme és -polgári erényei által utódaink nagy tettekre lelkesüljenek, határoztassék el megyénk nagy fia emlékére egy, Zala megye erejéhez mért, de a nagy honfihoz illőemlékszobornak felállítása".

6 A „Deák Ferencz" emlékszobor ügyében kiküldött bizottság elnökévé Csutor Imre

7 alispánt választották. A hatvanhét fős testület tagja volt többek között Simon Zsigmond tihanyi apát, Reischel Vencel keszthelyi városbíró, Csertán Károly, Bogyay István fölbirtokosok, Szigethy Antal egerszegi, Eperjessy Sándor nagykanizsai ügyvéd, Babochay János nagykanizsai ügyvéd, városbíró. Azonnal felhívást tettek közzé, melyben a közadakozás útján állítandó emlékszobor létesítéséhez kérték a megye közönségének kegyes adományait.

8 Az első nagyobb összeget, száz forintot a zalaegerszegi izraelita hitközség ajánlotta fel.

9 Báró Sina Simon, a hazafiúi és emberbaráti szeretetéről ismert főúr 1000 forintot adományozott a készülő zalaegerszegi szoborra.

10 Vas megye ugyancsak 1000 forintot küldött.

11 Társadalmi egyesületek ajánlották fel rendezvényeik bevételét a szoboralap javára, a „Sümeghy lövész-társulat" augusztusi táncvigalma bevételével járult hozzá a nemes cél megvalósításához.

12 A gyűjtés olyan szép eredménnyel folyt, hogy a szoborbizottság még 1876-ban felkérte báró Vay Miklóst

13 a szobor tervének elkészítésére. Az akkor közismert szobrász az 1848-ban is szerepet vállaló, később koronaőr és kancellár, a Tudományos Akadémia igazgató tagja, a Deákkal kapcsolatot tartó Vay Miklós (1802 - 1894) báró fia, aki a bécsi akadémián tanult, élete nagy részét is Bécsben töltötte. Zsánerfigurákat, büsztöket és emlékszobrokat készített a magyar történelem és irodalom nagy alakjairól, jórészt ingyen. Az első Magyarországon felállított, ma is közismert munkája Berzsenyi Dániel mellszobra volt, melynek elkészítésére még 1843-ban kezdték meg a gyűjtést Somogy megye kezdeményezésére. Végül 1860-ban Vay Miklós művét állították fel a Nemzeti Múzeum kertjében. Megmintázta Kazinczy Ferenc bronz mellszobrát is.

14 Lyka Károly művészettörténész Vay Miklós munkásságát az 1866-ban Székesfehérváron felavatott Vörösmarty-emlékmű kapcsán így jellemezte: „Ez a nagy álló szobor felvilágosít minket arról, hogy egy, a klasszicizmusból a romantika 6 Zala Megyei Levéltár (továbbiakban: ZML) IV. 402. Közgyűlési jegyzőkönyv 1876. február 7. 7 Deák Ferencnek Zalamegyében felállítandó szobra ügyében .Csutor Imre alispán a Deák Ferenc emlékszobor bizottság elnöke. Zalai Közlöny, 1876. április 2.1. 8 ZML IV. 402. Közgyűlési jegyzőkönyv 1876.1271/5; Zalai Közlöny, 1876. ápr. 2.1 9 ZML V. 1603/a. Közgyűlési jegyzőkönyv 1876. február 117.1.1058/10. 10 Zala, 1876. március 15. 11 Zalai Közlöny, 1876. június 22.3. 12 Zalai Közlöny, 1876. augusztus 31.1. 13 Vay Miklós (Golop, 1828. - Golop 1866.) 14 Az akkoriban készült emlékszobrok nem magyar történelmi hősöket, hanem neves írókat, költőket ábrázoltak. A hozzájuk kötődő közadakozás, ünnepségek a nemzeti öntudat ápolását segítve a tényleges politikai cselekvést is pótolhatták. Később, a kiegyezést követő enyhültebb politikai légkör és gazdasági helyzet egyre több, a magyar történelem és művészet kiemelkedő személyiségeit megörökítő emlékmű felállításának lehetőségét teremtette meg 114