Béres Katalin - Dr. Körmöczi Katalin: A haza bölcse, Zala büszkesége. Kalauz a kehidai Deák-kúria kiállításához (Zalaegerszeg, 2004)

Az 1832-36-os, majd az 1839-40-es országgyűléseken elsősorban a jobbágyfelszabadítás érdekében, a szólásszabadság védelmében emelt szót, sikeresen küzdött a politikai perekben elítéltek szabadon bocsátásáért. 1840-ben közreműködött a zsidók polgári egyenjogúsítását és ingatlanszerzési lehetőségét biztosító felirat elkészítésében, amiért a Zala megyei izraeliták díszes halairatban fejezték ki köszönetüket. Deák első ismert portréja 1836-ból 1841-43-ban részt vett egy korszerűbb büntetőkódex kimunkálásában, de az országgyűlésekről - a számára elfogadhatatlan kortes módszerekkel szerzett mandátumra hivatkozva - távol maradt. Az évtized közepén az ország helyzetét, a reformok ügyét meglehetősen pesszimistán ítélte meg, de a háttérből segítette az országgyűlések munkáját a siker reménye nélkül is kész vagyok küzdeni, mert ezt becsület és kötelesség parancsolják. " - írta Kossuthoz 1845-ben. Kehidai birtokán élt, innen szervezte a Védegylet szentgróti fiókját, alakuló ülésén mondta el híres beszédét. 220 nemes társával önkéntes adózást vállalt, majd 1847-ben végső formába öntötte a párttá szerveződő ellenzék programját, az Ellenzéki Nyilatkozatot. 1848. márciusában gróf Batthyány Lajos felkérésére és Zala vármegye bizalmából tért vissza az országos politikába, a pozsonyi országgyűlésre. Deák beterjeszti büntetökódexét