„A szövőszéktől Krosnoig”. Válogatás a II. Krosnoi Nemzetközi Textilművészeti Biennálé anyagából (Zalaegerszeg, 2003)

A kiállított alkotások változatos sík- és térbeli megoldásokat mutatnak. Minden technikai eszköz a művészi kifejezésnek került alárendelésre, ennek köszönhető az alkotók által oly gyakran használt „saját technika" meghatározás, ami magába foglalhatja a más, nem szőtt anyagok egyidejű felhasználását is. A tárgyak többsége különböző szövőfonatokkal, strukturális jelleggel épül fel, ami az eltérő, gazdag faktúrák és változatosan színes, festői effektusok elérését eredményezi. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen maga a szövés határtalan lehetőséggel bíró, ősi emberi cselekvés, autonóm jelenség, amely független attól a korszaktól és kultúrkörtől, amelyben zajlik, nem is beszélve a művészetben uralkodó pillanatnyi trendek és divatok nyomásáról. A művészek talentumának köszönhetően az alkotás minden pillanatban maradandó, kiváló és kortól független. Az ilyen alkotásokat - mint múlhatatlan értékeket - évszázadok óta ugyanaz a titokzatos erő kíséri, egy emóció, amely függőségükbe vonja a szemlélőt. Ez nem jelenti azt, hogy a különböző technikákkal készült tárgyak nem keltenek vizuális élményt és érzelmeket is. A térbeli alkotások például a dinamikának vagy a plaszticitásnak köszönhetően gyakran meglepik a nézőt formájukkal, olykor organikusnak ható, máskor geometrizáló, vagy absztraháló kifejezéssel. Aktivizálják a néző képzeletét, különböző képzettársításokat keltenek, a sík alkotások ugyanakkor átlátszó, vagy sűrű szerkezettel - leginkább - szőtt anyagukkal indítják el a fantáziát. A régóta ismert és sok más értékkel is bíró lenrost finom színéből, ezüstös szürkeségéből, fehérségéből fakadó szépsége főleg a természetes színekkel párosítva különösen attraktív, ami nemcsak a művészet, de a textilipar és a divattervezők számára is értékes, gazdag színpaletta elérését teszi lehetővé. A „lengyel len" jelszóval jellemzett, emlékezetes akció a két világháború között ennek a lengyel földeken honos és az ország hagyományaiban mélyen gyökerező rostnak a sokoldalú felhasználhatóságát propagálta, kiemelve fontosságát, támogatva a termesztési és feldolgozási kultúráját. Bár más formában, de jó, hogy újraéled az érdeklődés a len iránt, amit a Krosnoi Nemzetközi Textilművészeti Biennale már jellegzetes címével is szélesíteni igyekszik: „A szövőszéktől Krosnoig". A kiállítás anyaga a Zalaegerszeg-Krosno testvérvárosi kapcsolatok keretében kerül bemutatásra a Göcseji Múzeumban, a 2002. évi eredetihez képest - a kiállítóterem méretéből adódóan - redukált nagyságrendben. Varsó, 2002 augusztus Irena Huml