Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Az otthon és a család - A család

A parasztság különböző rétegei jelentősen befolyásolták a falusi életmód alakulását. A polgárosodó életformát, kultúrát a gazdagodó, vagyonosodó parasztrétegek vették át leghamarább. Legalábbis ezek találták meg a legtöbb lehetőségét annak, hogy megszabaduljanak a hagyomány és a paraszti műveltség kötöttségeitől. A szegényebb, vagyontalanabb réteget részben az anyagi helyzete, részben az igénytelensége késztette a hagyományos életforma folytatására. A hagyományos paraszti kultúrát és életformát leginkább őrző szegényebb rétegek, az 5-10 holdas kisbirtokosok voltak, akik továbbra is a régi kötöttségek között éltek. A generációkon át örökölt szokásoktól, a régi életritmustól, a hagyományos gazdálkodástól csak évtizedek múltán tudtak szabadulni. Az új igényekhez alkalmazkodó életmód nemcsak rátermettséget, leleményességet, műveltséget, hanem a régi kényelmesebb életformával való szakítást is megkövetelte. Ehhez azonban legtöbb esetben új nemzedékekre volt szükség. A régi életformával való szakítás - vidékünkön - a 19. század második felében kezdődött, de nem fejeződött be a 19. század végén, és nem történt meg általánosságban a 19-20-as évekre sem. Nemcsak a vagyoni helyzet alakította az életformaváltást, hanem a fiatalabb, „reformgondolkodású" parasztnemzedék is, amely ezekben az évtizedekben hajlamot érzett a műveltség, a tanulás, a haladás iránt. Akik erre nem voltak képesek bármilyen ok miatt, megmaradtak régi, igénytelenebb életformájukban. Ezek az okok és még sok más helyi tényező alakította területünk polgárosult, de sok esetben ma is archaikusnak mondható világát. 125. Idős kávási asszony a háza előtt, 1963. 71