Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

A ház és az udvar

hossza 27, széle 13 ölly öszvöséggel 351" volt a 18. század végén. Máshol 800 négyszögöl teleknagyságról tu­dósítanak és ez utóbbi szinte napjainkig is általános maradt. Többféle módon építették be a telkeket. A kisebb-nagyobb, szélesebb-keskenyebb házhelyeken a portai építmények hol egymás mögött sorakoz­va álltak, esetleg keresztbe fordulva lezárták a telek egy részét, más esetekben egymástól kissé távolabb, la­zán helyezkedtek el az udvaron. A göcseji szegekben és a környező falvakban azonban a legáltalánosabb telekbeépítési forma a kerített udvar, a kerített ház volt, még a 18-19. században is. Eszerint a telek lakó- és gazdasági épületei építészetileg egybe vannak kapcsolva, és közös tetőszerkezet és zsúptető alatt zárt négyszöget vagy éppenséggel három oldalról EJ alakot alkotnak. Egy 1789-es nemeshetési hagyatéki leltár­ban olvashatjuk: „A ház melly napkeletrül az utzán folyó kis Patakokkal nyugatnak pedig az házhoz tartozandó Telekkel szomszédolta­tik 7 derékbul álló, úgymint Szoba, Konyha, Kamra, más kis Kamara, Istálló, Pajta Fiastól." Ez a leírás jól érzékelteti az egy tető alatt húzó­dó helyiségek együttesét. Másfajta portát mu­tat be egy 1785-ös vaspöri irat, amelyből ki­derül, hogy „meg böcsültettek a hajlékok, az szoba, konyha, kamara... az Istálló Szénnyel együtt, Kástól 1" öles Talpal, Pajta, Akol". 21. Csömödéri kerített házak 19. század közepi kataszteri térképen. Ebben az esetben a ház feltehetően külön állt a gazdasági épületektől, de minden valószínű­ség szerint a melléképületek egymáshoz és a házhoz itt is közel épültek. Mindenesetre a kerített házról elmondhatjuk, hogy az épület­együttes egyik oldalát a lakóépület képezte kamrákkal, majd elfordulva újra kamrák, istál­lók következtek, esetleg pajta. A harmadik ol­dalt sertésólak, istállók alkották, és ha volt ne­gyedik oldal is, ide kamra került vagy kapu. A négyszög közepén az udvaron halmozták fel a trágyát, így a trágyadomb az istálló és a lakó­ház között helyezkedett el. A kerített házak építése azonban a faépítkezéshez is köthető, 22. Kerített ház Pákán, 1900-1910. hiszen a bonyolult épületrészeket, a nagy tere­ket, az „egy tekerület" alá zsúfolt helyiségek falait szinte kizárólag fából lehetett elkészí­teni. A kerített házak mellett igen gyakoriak voltak az ún. hajlított, vagy L alakú lakóépüle­tek, és azok a porták is, amelyeken a lakóház külön, egyvégben épült, a gazdasági mellék­épületek pedig ettől hol közelebb, hol távo­labb álltak. Ezek építésénél már a fonott sö­vényt, a földet, a követ jobban lehetett alkal­mazni. Sok középkori adat utal arra, hogy ezeken a területeken a lakó- és gazdasági épületek ^ Né dMról kcrjMt boronahá z. Szüv á 1900-1910. építési anyaga elsősorban a fa volt. Mindenek­előtt azokat a korai írásos emlékeket kell meg­említenünk, amelyek arról tudósítanak, hogy egyik vagy másik jobbágy házát elszállították, elhordták a hatalmaskodó földesurak. Az 1300-as évektől bukkannak fel vidékünkön a fából készült házak lebontásáról, elhordásáról szóló oklevelek. 1328-ban Bánkfalván, 1358-ban Lendván, 1389-ben Szabarban (Zalaszabar) vit­tek el faházat. Nemcsak lakott épületeket hordtak el a hatalmaskodók, épületfának valót is vittek, loptak az erdőkből. 1591-ben például Szentkozmadombján a 40 holdnyi plébániai erdőből építésre alkalmas faanyagot 24

Next

/
Thumbnails
Contents