Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Falu és társadalom

Falu és társadalom Göcsej történetét tárgyaló fejezetünkben a korai századokban betelepült várjobbágyok, várnépek, határőrök és idegen jövevények szétszóródását és letelepedésük körülményeit vizsgáltuk. Felvázoltuk, hogy a királyi várispánságok felbomlása után hogyan és miképpen szállták meg a megyénk közelebbi-távolabbi területeit. Láttuk, hogy az azonos természeti feltételek, a közös történelmi múlt hogyan befolyásolta az egymás mel­lett élő különböző társadalmi rétegzettségéi lakosság településeinek kialakulását, paraszti gazdálkodásuk menetét. Hogyan is kapcsolódott egybe és milyen kritériumok választották szét az itt élő parasztság életmódját, paraszti-nemesi életformáját? Erre kereséink választ a következőkben Göcsej kisnemesi-jobbágyi, majd az 1848 utáni idők lassan polgárosuló társadalma életmódjának felvázolásával. Az előző fejezetekből is kitűnik, hogy Göcsej középső, de inkább északi részén helyezkedtek el azok a kis­nemesi falvak, amelyeknek társadalma szinte teljesen vagyontalan volt, és sokszor az egy jobbágyteleknél sem nagyobb saját nemesi telkén paraszti módon élő kisnemesekből tevődéitt össze. Göcsej északi és keleti peremén a középbirtokos nemesek földesurasága alá tartozó falvak terültek el. A déli részeket az Eszterházy hercegek lenti uradalma foglalta el, de voltak olyan falvak is, amelyek más főnemesek földesurasága alá tar­toztak, például a pölöskei Széchenyi uradalomhoz. Több falu pedig egyházi földesúr alá, mint például a két mezőváros, Zalaegerszeg és Nova, a szombathelyi püspök alá. Magyarországon a 18-19. században a magyar nemesség arányszáma elérte az összlakosságnak majdnem a 6%-át. Zala megye azok közé a megyék közé tartozott, amelyekben a legtöbb nemes élt, és szinte az egyet­len volt, ahol a viszonylag legtöbb parasztsorban élő kisnemes, ún. egytelkes nemes lakott. 1754-55-ben, az országos nemesi összeírás alkalmával, Zala megyében összesen 2031 nemes férfit vettek számba. Közülük csupán 220 tartozott az előkelő, vagyonosabb csoporthoz. 1719-ben a megyében az összes kiváltságos rendek több mint 87 %-át, a főnemesi címmel nem rendelkező nemességnek pedig majd 92%-át tette ki a szegénysége miatt parasztsorban élő nemesség. A legtöbb ilyen parasztsorban élő nemes külön falvakban lakott. Az eddigi kutatások szerint elég homá­lyos adataink vannak arra vonatkozóan, hogy például az 1720-as összeírásban melyik községeket ismerték el nemesi falvaknak, melyek számítottak minden kétséget kizáróan annak, vagy melyek voltak azok, ame­lyeknek a nemesi voltát később fogadták el. 1848 előtt Zalában 89 község vallotta magáról, hogy szabad, nemesi község volt. Közülük az 1720-as összeírásban csak 46-ot minősítettek nemesi, kurialista községnek. Ezek közül is Gombosszeg, Győrfiszeg, Barabásszeg, Paizsszeg, Kustánszeg, Rózsásszeg, Pálfiszeg, Csonkahegyhát a mindent kizáróan nemesi köz­ségek közé tartozott. A Kerka melléki Kozmadombja és Zalabaksa községek nemesi voltát 1720-ban például nem jegyezték fel, de utóbb elismerték. Ugyanígy jártak el Bókaháza, Gellénháza, Kislengyel, Hottó, Gutor­földe nemesi falvak esetében is. Sorolhatnánk tovább a középkor óta kifejezetten egytelkes vagy birtokos ne­mesek által lakott falvakat, de — Degré Alajos véleménye szerint - „abból, hogy nagyobb számú egytelkes nemes volt a faluban, távolról sem következett, hogy valamennyinek elismerték nemesi jellegét. Kétségtelen, hogy a háborúk, a helységbeli lakosok és a földesurak erőinek változása sokszor változtatta meg a helység jogállását." A nemesi falvak többnyire tömbszerűen, egymással határos csoportokban települtek. Volt olyan is, amely jobbágyközségek között vagy több összefüggő jobbágyfalutól elválasztva helyezkedett el. A nemesi falvak nagysága koronként, évszázadonként változott. Tudjuk, hogy a települések lakossága a török elől többször is elmenekült lakóhelyéről, de előfordult, hogy más okok miatt költöztek távolabbi fal­vakba. Adataink vannak arra is, hogy egy-egy nemesi családtól elvették a birtokát, vagy elzálogosítások 106

Next

/
Thumbnails
Contents