Szabolcs. Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész katalógusa 2002. április 5. - május 1. (Zalaegerszeg, 2002)

lődésében láthatjuk. О alkotásain nem általában a világ jelenségeit veszi górcső alá, véleményét akár óvatosságból is csak a beavatottak számára dekódolhatóan megfogalmazva, hanem kizárólag az emberre fókuszál, e téren azonban sebészi precizitással hatol mind nagyobb mélységekbe. A múzeumi gyűjtemény egy másik Szabolcs-szobra, a Homérosz szintén emblematikus alkotás. Sovány, megnyúlt, rongyos, öreg alak, de szálfaegyenes. Egyik kezében vándorbotot tart, a másikat kinyújtva a messzeségbe mutat. Ezer harcot megvívott, viharvert, de meg nem tört figura. A hit szimbóluma szintén. Isten ígéretében hisz? Az új hazában? Egy szebb jövőben? Vagy magában az emberben? Ebből az aspektusból vizsgálva ez lényegtelen kérdés. A lényeg - ami csak az embernek sajátja - maga az éltető hit. A hit, ami minden emberi jónak mozgatója, - a művész szemszögéből mégiscsak ki kell mondani: - az emberbe, az életbe, a jóba vetett hit, ami Szabolcs egész művészetéből sugárzik. 7