Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Béres Katalin–Megyeri Anna: Zalaegerszeg

BÉRES KATALIN - MEGYERI ANNA kiállításokon, szabadegyetemeken vehetett részt, 1958tól látogathatta az Ady filmszínház előadásait. Az 50es évek végén, s a 60-as években szerveződtek azok az öntevékeny művészeti csoportok, amelyekből a Városi Vegyeskar, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, a Reflex színpad, a Zalai Táncegyüttes, a KISZÖV Táncegyüttes kinőtt. A művelődési házak ifjúsági klubjai helyet adtak a beat nemzedék első zenekarainak, pl. a legendás Cyklon együttesnek. Ennek az ifjúságnak a törzshelyei a - ma már csak az emlékekben létező - Pontház, a Tulipán és a Nefelejcs presszó voltak. A Napfény étteremben rendezték meg a neves ruhagyári tervező, Brád András és a Magyar Divatintézet által szervezett ifjúsági divatbemutatót. Színházi előadást azonban csak akkor láthatott az egerszegi polgár, ha valamelyik társulat a városba látogatott, vagy maga utazott el megnézni egy-egy ismert darabot. Régi kívánsága teljesült Zalaegerszegnek, amikor 1982-ben állandó színház kezdte meg működését a régi szakszervezeti művelődési házból átalakított, felújított épületben. 1983. október 11-én, a színházavató díszelőadáson a neves, zalaegerszegi születésű színész, Gábor Miklós játszotta Lucifer szerepét Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményében. Rendhagyó jelmeze kiállításunk utolsó tárgyegyüttese. Az 1980-as évek elejére Zalaegerszeg históriájának egy igen dinamikus fejlődési szakasza zárult le. Története során először vált valóban a megye szellemi, kulturális, gazdasági és közigazgatási központjává. Új, Marx (ma Kazinczy) tér 1962-ben emberléptékű középváros született, az ezredfordulón itt élő mintegy hatvanezer ember s az ide látogató vendégek egyaránt lakályos, természeti környezetéhez alkalmazkodó, virágzó városként emlegetik. A Tulipán presszó az 1970-es évek elején 158