Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Béres Katalin–Megyeri Anna: Zalaegerszeg

ZALAEGERSZEG iskola és tanítóképző is működött, valamint a katolikus kultúrház bővítése. Szeretetházat létesített, templomokat építtetett, támogatta a szegény sorsú és a sokgyermekes családokat. 1944 áprilisában veszprémi püspökké szentelték. 1945. október 2-án ХП. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki, majd bíborosi rangra emelte. 1948 karácsonyán koholt vádak alapján letartóztatták, és börtönbüntetéssel sújtották. Már csak álmaiban járhatott szeretett városában, ahol ma - az élete során tanúsított erkölcsi, hitbéli példamutatásának tisztelegve - nevét viseli az egykori Notre-Dame iskola, s egészalakos szobra áll a templom mellett. A közkedvelt Czobor Mátyás (1875-1957) polgármester tizennyolc évig állt Zala vármegye szolgálatában, mint árvaszéki ülnök és jegyző. 1918 és 1936 között Zalaegerszeg polgármestere volt. A háború után nagy gondot fordított a lakáshiány megszüntetésére, aszfaltoztatta a városközpont járdáit, kockakővel burkoltatta a fő utcákat. Meghirdette a „virágos város" mozgalmat, parkokat, sétányokat létesített. Működése idején városi bérház, villasor, tisztviselő-negyed, posta, rendőrség, vasútállomás, két iskola - elemi és polgári fiúiskola - új pénzügyigazgatóság épült, negyven új utca nyílt. Szakkönyvet, közérdekű, gazdasággal és várospolitikával foglalkozó cikkeket írt. Az alábbi sorokat a Zalamegyei Újságban publikálta: „Azokban a városokban... ahol az elénk táruló szép városképek az elmúlt idők... hagyományaiként a jelenben élő utódokra maradt... lelkiséget sugározzák felénk, éreznünk kell, hogy az elődök nem véletlen ideiglenes tanyának tekintették városukat, hanem szűkebb kedves hazájuknak, amelynek múltjában apáik történelmét látták felcsillámlani, és abban a hitben és meggyőződésben hunyták le szemeiket, és lettek a temetők csendes lakói, hogy az utódok - az élő város polgárai - a város jelenében szent örökséget tisztelnek, és akik érzik, hogy ők is felelősek a jövőért, amely a híven ápolt hagyományokból sarjad. " къ széles körben tisztelt egykori polgármestert 1948 után szőlőhegyi hajlékába telepítették ki, ott érte a halál. Sírja a Kálvária temetőben található. Zalaegerszeg látképe 1920 körül Zalaegerszeg társadalmi és kulturális életét a két világháború között - akárcsak az országban mindenütt a revíziós gondolat hatotta át. A város tereit díszítő virágkompozíciók, az országzászló, a revíziós harangtorony táplálták a hazafiasság érzését, s az elveszített területek visszaszerzésének reményét. Az 1930-as évek közepén a fellendülő hazai turizmusra alapozva a Zalavármegyei Népművelési Bizottság, Czobor Mátyás polgármester és Fára József levéltáros az itt élő polgárok szinte egyöntetű támogatásával a város népszerűsítéséhez fogott. Zalaegerszeget és a Göcsejt diaképes előadásokkal, képeslap sorozattal akarták országszerte ismertté, az idegenforgalom számára vonzóvá tenni. Ennek fotóit Serényi Árpád, a nemzetközi kiállítási díjakkal is büszkélkedő helyi fényképész készítette. 1935-ben és 1936-ban megrendezték a Göcseji Hetet, ahol gazdag programokkal (pl. repülőnap) és kiállításokkal várták az idelátogató vendégeket. A mezőgazdasági-, kézimunka-, iparos- és fotóbemutatók mellett a Göcsej néprajzát szemléltető kiállítást is rendeztek, az összegyűjtött tárgyakkal megalapozva a Zalavármegyei Múzeum gyűjteményét. Ehhez kapcsolódott az akkori szép álmok egyike: múzeumépületet terveztettek Antal Dezső fővárosi építészszel. Akvarell festésű terve a népi építészet tanulságainak felhasználásával készült. 1937-ben Fendrik Ferenc újságíró az alábbi szavakkal ajánlotta Zalaegerszeget olvasói figyelmébe: „...ha nem is őrzi a múltnak semmi emlékét ez a város, azért kellemes órákat adhat a Göcsejbe induló turistáknak. Nyáron pompás strandfürdő áll rendelkezésre a Zalán, télen országos viszonylatban is elsőrangú, felvonóval működő ródlipálya és nagyszerű síterepek. Érdekes göcseji népművészeti fafaragás az a torony, amelyet Herczeg Ferenc avatott fel, azonkívül a rózsaligeti országzászló. Érdemes kisétálni továbbá a hadifogolytemetőbe, ahol 1656 katona alussza örök álmát... " A társas élet virágzásának e szinte idilli korszakát idézik a családi fotótárakból válogatott fényképek: táncoló fiatalok Farkasovszky Terike tánciskolájában és a 155