Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Béres Katalin–Megyeri Anna: Zalaegerszeg

BÉRES KATALIN - MEGYERI ANNA Gerencsér László vegyeskereskedésének kirakata 1935-ben, Feili Antal segéddel kávét igény szerint helyben pörkölték. Kirakatát a Feili Antal segéd verseny munkáját megörökítő fénykép nyomán rendeztük be, melyet a Göcseji Héten meghirdetett kirakatversenyre készített 1935-ben. A bolthelyiség berendezése rekonstrukció, olyan árukkal, eszközökkel, amelyek minden kis vegyeskereskedésben megtalálhatóak voltak a két világháború között, sőt még az 50-60-as években is: a forgalmazó cégek által adott reklámtáblákkal, a cukorkás üvegekkel, a teás- és csokoládés dobozokkal, a mérleggel és mázsával, a darálóval és kávéadagolóval, kisebb-nagyobb tároló üvegekkel, kerámia edényekkel, péksüteményes kosárral. Helyi sajátosság a Zalában kedvelt és fogalmazott Petánci vizes üvegek sora, az Unió Szikvízgyár feliratos szódásüvege, valamint a saját forgalmazású borok nyomtatott címkéje. A századforduló után a nagymértékű eladósodás miatt lelassult a városiasodás folyamata, amit az első világháború végleg megtört. A város egyetlen gimnáziumát hadikórháznak használták, északi határában pedig hadifogolytábor épült, amelyet a háború után internálótáborrá alakítottak. Helyén 1925-ben hozták létre Vass József népjóléti miniszter támogatásával az Országos Munkásbiztosító Intézet szépen parkosított, fekvő pavilonokkal is felszerelt tüdőszanatóriumát. A háború után a város társadalmi - gazdasági viszonyai alapvetően nem változtak, inkább konzerválódtak. Az 1929-ben végrehajtott közigazgatási reform nyomán Zalaegerszeg megyei várossá alakult. 1932-ben a településhez csatolták Kaszaháza községet. Lakóinak száma az 1940-es években meghaladta a 12.000 főt. A két világháború között, a konszolidáció éveiben újraindult építkezések jelezték, hogy a város kiheverte a háború, a proletárdiktatúra és a trianoni békekötés sokkját. A közélet két kiemelkedő alakja Czobor Mátyás polgármester és a nagy egyházi építkezéseket szervező Pehm (1942-től Mindszenty) József apátplébános volt. Czobort a Pataky Andor szobrász készítette domborművei, Mindszenty Józsefet pedig Serényi Árpád szép portréjával idézzük, melyet az ólai templom építésekor a Zita királynénak is elküldött album számára készített. Pehm József (1892-1975) 1917-ben került Zalaegerszegre hitoktatóként, 1919-ben lett a város plébánosa. Huszonhét évig tartó működése során nemcsak hívei lelki életét gondozta, hanem a város gazdasági és kulturális életének, sőt mindennapjainak meghatározó - szeretett vagy félt - személyiségévé vált. Cikkeket, könyveket írt: tudományos értékű műve a „Padányi Biró Márton élete és kora" (1934); édesanyjának, az anyai szeretetnek állított emléket az „Édesanya" két kötetében. Megalapította és kiadta a Zalamegyei Újságot, nyomdát működtetett. Több építkezés fűződik nevéhez: a már említett ólai ferences templom és kolostor, a Notre-Dame zárda, ahol óvoda, elemi, polgári Mindszenty József portréja 154