Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Béres Katalin–Megyeri Anna: Zalaegerszeg

BÉRES KATALIN - MEGYERI ANNA A 19. század végén Zalaegerszeg modernizálása egyre inkább halaszthatatlanná vált. A polgári államszervezet kiépülésével újabb és újabb hivatalok kerültek a városba. Az itt letelepedő, növekvő számú hivatalnok és értelmiségi réteg nem elégedett meg az elmaradott körülményekkel, ezért egy markáns csoportjuk eredményes mozgalmat indított a rendezett tanácsú várossá alakulásért, a közéleti érdeklődéséről, kiváló szervezőkészségéről ismert Kovács Károly (18391904) ügyvéd vezetésével. Törekvésük eredményeképpen 1885. május 13-án beiktatták az új tisztikart. A várost irányító képviselőtestület egyik felét a választott, másikat a legtöbb adót fizető virilis képviselők alkották. Kovács Károly tíz évig viselte a polgármesteri tisztet, ő „...vezette a várost a modern haladás útjaira; úgyszólván az ő tevékenysége folytán lett a kisközségből város. " - írta róla később egyik tisztelője. Az új vezetés nagyszabású városépítő program megvalósításába kezdett, néhány év alatt igyekeztek pótolni a százados lemaradást. A megyeszékhely arculata a századfordulóra alaposan megváltozott. Első nagy beruházásuk egy laktanya építése volt. Hogy az építkezések gazdaságosabbak legyenek, 1888-tól új városi téglaégető körkemence ontotta a téglát. 1890ben a város végre bekapcsolódott - a Boba-Csáktornya vonalon keresztül - a vasúti közlekedésbe, ezzel elmaradottságának egyik fő oka szűnt meg. A vasút mellett parkot létesítettek, melyet Baross Gábor miniszterről neveztek el. 1889-ben a pénzügyigazgatóság székháza Az, Arany Bárány Szálloda, a háttérben a városháza, és a takarékpénztár és az új elemi iskola épült meg Schadl János keszthelyi építész tervei alapján. 1891-ben a megye kibővítette székházát a Vármegyeház (ma Széchenyi) téren: Rauscher Miksa szombathelyi építész egyemeletes épületet tervezett, melyben a főispáni hivatal, díszes ülésterem és a vármegyei levéltár kapott helyet. 1893ban korszerű óvoda épült az Iskola (mai Ady) utcában. 1894-ben az öreg, azonos nevű vendégfogadó helyén felépült a megyeszékhelyhez méltó, ám a kisvároshoz túlméretezett Arany Bárány Szálloda a Kazinczy tér sarkán. Vele átellenben 1898-ban a város Botfy Lajos (1847-1900) vezette testülete a Kazinczy téri városháza helyén kétemeletes székházat építtetett. A századvégen megnőtt a város területe is: 1887ben Ola községet Egerszeghez csatolták. Bár a két település határa szinte teljesen összeért, Ola tiltakozott az egyesítés ellen; a város vezetői viszont nagyobb adóbevételt reméltek, ugyanis a piacokra érkező közönség, valamint a laktanya katonáinak vendéglátása tekintélyes hasznot jelentett a borkimérésekben gazdag szomszédos településnek. A századforduló környékén tovább nőtt a magánépítkezések száma, főként a város központjában emeltek új épületeket. Ebben az 1890-ben hozott új építési szabályrendelet segített, az ipartestület megbízható tervezőket és kivitelezőt is ajánlott: Morandini Román és Tamás építészeket, Oszterreicher Samu kőművest. Tivoli János városi képviselő ekkor építtette szép, ek150