Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Béres Katalin–Megyeri Anna: Zalaegerszeg

BÉRES KATALIN - MEGYERI ANNA Padányi Biró Márton (1696-1762), veszprémi püspök 1745-1760, a zalaegerszegi templom építtetője ték a városközpontot ma is meghatározó barokk épületeket: 1750-60 között építtette fel Padányi Biró Márton veszprémi püspök a középkori templom helyén a Mária Magdolna tiszteletére emelt kéttornyú plébániatemplomot, melynek freskóit már utóda, Koller Ignác püspök festette meg Johann Ignaz Cimballal, a neves „képíróval". A század második felében készült el a plébánia ekkor még egyemeletes, dísztelen épülete, a földesúri majorban pedig egy uradalmi épület. 1766ban kezdődött a kvártélyház építése, melyben a katonaság átvonuló tisztjeit helyezték el. 1750-es évek elején a német-varga céh Szent Anna tiszteletére emeltetett magának kápolnát Ólában, akkoriban építtették fel a szűrszabók a Janka tövében található temetőjükben védőszentjük, Szent Ilona oltárképével - a Kálvária kápolnát. A megyeszékhellyé válás és a kedvező földesúri szolgáltatások jótékony hatást gyakoroltak a város fejlődésére. Az itt élők száma a 18. században ugrásszerűen, a 19. század elején pedig folyamatosan emelkedett. (1748-ban 1131, az 1785-ös népszámláláskor 2881, a reformkor idején, 1830-ban pedig 3460 lakosa volt a településnek.) Az egerszegiek elsősorban földes szőlőműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, malmokat működtettek az akkor még bővizű Zalán, de a 18. században már néhány kereskedő is megjelent és gyarapodott a kézművesek száma, akik szinte valamennyien rendelkeztek a határban megművelhető földterülettel és szőlővel is. Vályi András 1796-ban Magyarországnak leírása с művében így mutatta be a várost: „Szála Egerszeg: Magyar mező Város Szála Vármegyében, földes Ura a' Szombathelyi Püspökség, egy darab részét Horvát Uraság bírja, lakosai katolikusok, és kevés reformátusok, fekszik Szála vize mellett, hajdan kőfallal és vigyázó tornyokkal vala megerőssitve; de az Ozmánoknak gyakorta meg újjított ostromlásaik által elpusztíttatott. Itt vagyon a' Vármegye háza is, melly újj épület, 's a' Városnak nem tsekély díszt szolgáltat, és a' katonáknak nem régen építtetett szállások, Postája és Ispotállyá is van. A ' Sz- Magdalénának emlékezetére szenteltetett templomot, mely két tornyokkal ékesittetett, Koller püspök építtette vala, és Czimbal nevű hires képiró által festette ki... " Zalaegerszeg a jelentős építkezések ellenére kicsi, falusias jellegű település volt: ezt igazolja első ismert, a 19. sz. elejéről származó ábrázolása is. A képen jól látható sajátos - két főutcás - településszerkezete. A Körmend felé menő nyugati, valamint a Kanizsa és Vasvár felé vezető észak-déli országutak mentén szerveződött a mezőváros, körülöttük néhány girbe-gurba utcácskával. A mai Csány tér környékén állt Zalaegerszeg egyik első köztéri alkotása, a Fehérképnek emlegetett Piéta szobor, mely nevét valószínűleg a tartóoszlop színének köszönhette. A szobor után az utcát is így hívták, csak 1886-ban kapta Kossuth Lajos nevét. A Fehérképet később a templomkert kerítésébe építették be, napjainkban a nagytemplom Szent István oltárán látható. A Szent Ilona tiszteletére emelt kápolna a Kálvária temetőben 144