Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)

Kibonatkozás – művek és utazások - Litvánia – Vilnius

hatnak, olvasok, rajzolok, gondolkodom, tervezgetek. A nyári kert gyönyörű. A régi, első műteremlakásunk már szűkösnek bizonyult, főként a lakás. A család gyarapodott, anyósom is velünk élt, Tamás és Tímea növekedett. Szerettem az északi tájolású, világos műtermet, sok szép emlékem fűződik hozzá: Borsos Miklós, Gádor István, Kisfaludi Stróbl Zsigmond 69 látogatása. Az emeleten lakott Dús Laci barátom, festő, őt Bernáth Aurél 70 is meglátogatta. Kedves vendégünk volt Somogyi József is. Jártak nálunk politikusok, többek közt Kállai Gyula 71 az országgyűlés elnöke, aki nagyon szerette a képzőművé­szetet. Ott készült az első ismeretterjesztő film munkáimról a Művek és műhelyek sorozatban, ahol rajtam kívül még négy művészt mutat­tak be. A rendező operatőr Kollányi Ágoston volt. Három napig készültek a filmfelvételek. Aztán a Hungária körúti filmstúdióba nekem kellett alámondani a kísérő szöveget. Végül mégsem az én hangommal készült el. Úgy látszik, nem felelt meg a kiejtésem, igen göcseji volt. 1973-ban a Göcseji Múzeum új épületében nyílt kiállításom. Három teremben, Sóvári László növényeivel kiegészítve. Nagyon meleg hangulatú, érdekes kiállítás jött létre. A megnyitót Katona Imre, 72 az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője mondta. Szép kata­lógus készült, fekete-fehérben, Szabó Imre kitűnő, anyagszerűséget is jól érzékeltető fotóival. A Magyar Hírekben szép méltatás jelent meg róla, és ami fontos, az egerszegi barátaim mind eljöttek. Két év múlva Katona Imre bevezetőjével kiadtak egy színes műtárgy fotók­kal illusztrált kötetet rólam a Mai Magyar Művészet kis könyvtára sorozatban. Termékeny évek voltak, sok külföldi kiállítással, bienná­lékon való részvétellel. (Faenza, Vilnius, Helsinki, Kuwait, Francia­ország, Anglia, Csehország) A munkámban soha nem alkudtam meg, mindig azt csináltam, amit a szívem, lelkem diktált. Ha hibáztam, az is én voltam. Lépegettem előre, csiszolgattam elképzeléseimet. Már régóta szerettem volna együtt látni eddigi munkáimat. 1976-ban végre izgalommal készülődhettem a Műcsarnokban rende­zendő kiállításomra, melynek három termét kaptam meg. Marótiné Herczeg Ibolya rendezte a kiállítást, áttekinthetően, fotókkal illuszt­rálva a munkafázisokat. Borsos Miklóst, volt mesteremet kértem fel a megnyitóra. Végigjárta a termeket, s csak annyit mondott: szívesen nyitom meg. 46. Tímeával és Tamással egy kirándu­láson az 1970-es évek elején 69 Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884­1975) zalai születésű szobrász. Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos és Loránfi Antal, majd a Szobrászati Mesteriskolán Stróbl Alajos tanítványa. Sokoldalú, elismert művész (többek között Kossuth-díj), közel 50 szobra áll magyarországi köztereken, a Göcseji Múzeumban 1976-tól látható állandó gyűjteményes kiállítása. 70 Bernáth Aurél (1895-1982) festő, grafikus, pedagógus, művészeti író. Tudását 1915-1916-ban Nagybányán Réti István és Thorma János mellett sze­rezte. 1945-től a Képzőművészeti Főis­kola tanára. 1984-ben emlékmúzeuma nyílt Marcaliban. 71 Kállai Gyula (1910-1996) újságíró, 1931-től a KMP tagja, pártfunkcioná­rius. Magas politikai tiszteket viselt, többek között külügyminiszter, műv­elődési miniszter, miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke volt. 72 Katona Imre (1927-) művészettörté­nész 61

Next

/
Thumbnails
Contents