Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)

Tanulóévek

Gondolok pl. a felkar-alkar-kéz ütemének a test tömbjeit kísérő lengésére, vagy ugyanígy a ló testén, lábain jelentkező finom zeneiségű tagolásokra. Ezek a testet - jó művész kezén - valósággal muzsikává költik át, feszesebb, lazább, keményebb, puhább, ívelő-megtörő, sima-érdes s továbbfolytatható ellentétpárjaik páratlan lehetőséget kínálnak a szobrásznak. Németh János egyelőre csak itt-ott sejti meg ezeket a szépségeket, sőt néha - akarattal - éppen ellenükre tesz (pl. a ló tésztából való lába, itt is nagy a két láb méretkülönbsége stb.) Érzésem szerint nem kell attól félnie, hogy az izületek biztos szerkezetet sugalló rendje megfosztaná őt a meseszerűségtől. Kimondva, kimondatlan nyilván olyan elképzelések uralkodnak Németh János terveiben, hogy hasonlatost alkot ahhoz, amit Kodály Zoltán a magyar népdallal tett. Szép terv s erőt, egészséget kívánunk hozzá, hogy ilyen irányban művelhesse tehetségét. Ám, ha megnéz egy-egy Kodály művet, vagy megkéri valamelyik zeneelmélethez jól értő ismerősét, hogy magyarázza el, akkor látni fogja, hogy kristálytiszta szerkezetben valósul meg az alkotás. Lehet, hogy Németh János úgy véli, hogy ilyen szerkezetet a testre csak emlékeztető formákból is fel tud építeni, s ezek téri egymásra hatása hasonló erejű lesz, mintha a test adott ütemrendjéből építene. Lehetséges, a bemutatott szobra mintha ilyen irányba forduló kísérlet eredménye lenne. A XX. század művészete nem egy kiváló példáját mutatta az effajta szoborépítésnek, de - s ezt szeretném hangsúlyozni - ennek érdekében megválóit a látott formáktól. Nagyon kevesen vannak olyanok, akikben a forma és a test úgy illeszkedik egymásba, hogy mint kétszólamú invenció egyik átjárja, szebbé teszi a másikat. Ilyen például Medgyessy Ferenc

40 művészete, vagy hogy a Főiskolánál maradjunk, Borsos Miklósé. Németh János nagy tehetségére és önmagával szembeni igényességére vall, hogy szobrával kapcsolatban ezek a kérdések felvetődhettek. Törekvése rokon azzal, amit legnagyobb]'aink érleletek magukban. Természetesen ő még a hétfői vagy keddi frissességénél tart, hogy érik-e vajon mű belőle, hogy formálódik-e olyan kifejező eszköz, amely a szobrászat és iparművészet mezsgyéjére kívánkozik, ki tudná most megmondani. 40 Medgyessy Ferenc (188 l-l 958) szob- -, ,

л , , ,, , ., , , л , , , , , , ,, „, , , c . J?„ .. . ,. , ,. Gyengébb hatasu, nyilván, mert kevésbe erdekelte ot, kecskefeies rasz. Először orvosi diplomat szerzett, J ° ' J J majd 1903-1907 között Párizsban foly- falikút]a. tátott festői, maj d szobrászi tanulmányo- хг ' Ь ' kat. A 20. századi magyar művészet kimagasló alakja. Kossuth-díjas. tet akarunk mondani Németh János képességeiről. Első pillanatra úgy tátott festői, maid szobrászi tanulmányo- хтм , ,.,, , • • x1 y-, i , л

, , • u "i_i i i ^м , 4 . ' , ,. п./* Nehany szót tanyen airol. Ezek talán a legjellemzőbbek, ha ítelekat. A 20. századi magyar művészet 40