Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)
Németh János pályája írások tükrében
„Minden itt kezdődött, a zalai dombháton, a szelíd gesztenyéseket bújtató völgyekben. Abban a hullámzásban, amely természeti tünemény, ám magával ragadja a lelket is. Kemény, tiszta formák - mintha az egész dombság egy csöcsös kancsó volna -, és mégis lebeg minden. A teremtőerőnek köszönhető mindez, a Fennvaló akaratának, hogy súlyos, égetésre megérett agyag - épp a formázó keze által lassan kezdi magába szívni az alkotó lelkületét is. A hajdani kisfiú, az ősök mesterségét - művészetét folytató Németh János ezzel az életre szóló gyurkálással megteremtette a maga Kozmoszát. Kitartó munkával, a szépség igézetében élve. ...Ám ennek az égetett agyagvilágnak lelkülete van. Lelkülete? Csöndes mosolya. Az átszellemült anyag valamiféle mítoszi erő révén így válik egy bölcsességet sugalló életforma esszenciájává. ...Németh Jánosnak, az isteni sugallatot meghalló s aszerint cselekvő Föld-gyermeknek sikerült valami: a kerámia - mert esztétikum teremtő alázattal - szoborrá varázsolása. Ez a szobor - akár tíz-húsz centiméter, akár torony magasságú - megteremti maga számára a teret. Álljon köztéren, parkban, középületek falán vagy díszítve akármelyik Kálváriát, arány, mérték, harmónia, a külső palást megett rejtező bölcselet és a szimbólumokban föltárulkozó életszeretet együttese. A magyar mitológiából ismert Nap, Hold, Csillag agyagban megformázott érzéki elem, nélküle szegényebb volna az életmű. Mint ahogyan a bibliai jelképek is tág világra nyitnak kaput. ...Bibliai hősök - Keresztelő Szent János, Assisi Szent Ferenc - hirdetik Németh János paraszt mitológiájának a Bibliával nem is keskeny sávban érintkező egyetemes igazát. A bot, az út, a küldetés attól szép, hogy a vándor nem csupán földi tájakon kalandozik, hanem föl-föllép ama bizonyos égi útra. ...Ha sosem láttad a zalai dombságot, a szelíd lankák ölelésére hívó hullámzását, nézd Németh János kerámia asszonyait, mindannyiunk ős-Éváit, s azonnal előtted e nem mindennapi univerzum létbölcselete. Ember és táj, hajói gazdálkodunk érzékeinkkel, bennünk válik eggyé, csak át kell adnunk magunkat eme zseniális kerámiaszobrok igazságot sugalló révületének." Szakolczay Lajos: Az agyag lelkülete. Németh János kerámiaszobrairól. Művészet, 1999. 39-40. „...Nagy lélegzetű, ízig-vérig históriánk gyökeréig visszanyúló alkotás Százhalombattán, a Makovecz Imre megálmodta templom előtt elénk táruló Csodaszarvas legendája díszkút. A Hunor és Magor történetét megörökítő dombormű, érzékletesen mintázott, magyar motívumokkal gazdagon traktált részletekkel hűen idézi az eredetmonda légkörét. Az életteli plasztikán élményszerűen szüremlik át a népmesék, népballadák hangulata. Az igen összetett és felsőfokú művészi igénnyel megjelenített kompozíció középpontjában az ivó szarvas áll. Tervezői telitalálatként értékelhetjük társítását az elterülő, tükröző vízfelülettel. Megjelenik a Nap-Hold motívum, az idő-halál-tudás jelképeként bagollyal, az életet, a kezdetet szimbolizálóan almával találkozunk. A párosan feltűnő életfa gyökerei erősek és mélyre ágaznak. Keleti szép örökségünk hagyott nyomot a csillagos, üstökös égbolt alatt álmot látó Hunor és Magor arcvonásain. A testvérpár összetartozásában lovaik lelkülete is osztozik. A lombkoronán kerecsensólyom ül. De Németh János nemcsak e nagy ívű mondát sűríti plasztikájába. Tehetségéből telik, hogy a város történelmi múltján is elidőzzék. A rómaiakig kalandozunk vele. Vízen úszó korabeli gálya mutatja, itt valamikor kikötő fogadta a hajókat. Zárómotívumként halomsírok emelkednek. A mester szinte egész művészi tárházát felvillantja. Fontos megemlítenünk, hogy a köztéri feladatok, programok megoldásánál, tervezésénél és kivitelezésénél mindenkori méltó alkotótársa Szerdahelyi 100
