Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Kovács Gyöngyi: A bajcsai várásatás kerámia- és üvegleletei

KERÁMIA- ES ÜVEGLELETEK 69 Baj csavarba. (Az ásatásokon nagy számú osztrigahéjat találtunk, s az osztriga esetében is felmerülhet a Zrínyi-birtokokról való szállítás.) A bemutatott asztali kerámiát kiegészíti egy egyszerű mázatlan sótartó, és egy kis csizma alakú edény töredéke, mely edényt ugyancsak sótartónak határoztunk meg. Ez utóbbi a sgraffito díszes tányérok stílusával egyezik, sarkantyút ábrázoló karcolt mintája narancssárgával festett. A cserép gyertyatartók többnyire kis méretű, tányér alakú csepptartós típusok, részben fülük van. Üvegedények Az üvegpoharakat, üvegedényeket Stájerországból hozták a várba „az urak számára", erre vonatkozóan az írásos dokumentumok is feljegyzéseket őriznek. A várbeli üvegedény-készlet elsősorban fehér üvegszál-díszítésű talpas borospoharakból, magas hengeres testű söröspoharakból és kettős kónikus testű kisebb-nagyobb pálinkás üvegekből tevődik össze, amelyek alapján a várban fogyasztott italokra is következtethetünk. Üvegedény-töredékek kiemelkedően nagy mennyiségben a vár felső teraszán, a feltételezhető kapitányi szállás melletti pincében és latrinában kerültek elő - azaz használóik a régészeti adatok alapján is a tisztek, előkelőségek voltak. A Bajcsán talált üvegedények - a korabeli európai divatnak megfelelően itáliai formákat és díszítésmódokat követnek. Anyaguk alapján azonban - mely színtelen, füstszürke, szürkésfehér színű - többségükben biztosan nem itáliai készítmények, hanem nagy valószínűséggel stájerországi huták termékei. Meg kell jegyeznünk, hogy Baj csavarba - legalábbis a kerámialeletekből kiindulva - valódi velencei üvegedények is eljuthattak, ezeket azonban jelenleg nem tudjuk teljes bizonyossággal szétválasztani a velencei stílusjegyeket mutató, teljesen velencei módra (façon de Venise) készült többi üvegtől. A gömbölyű aljú talpas poharak mellett feltűnnek különféle egyéb talpas poharak, kelyhek, serlegek is, az edények formavilága igen változatos. A fehérre színezett üvegszál-díszítésen kívül jellemző a formába fújt díszítés - például a sejt- vagy a plasztikus csepp-minta. A borospoharak balluszter alakú fogójának aranyozott, ugyancsak formába fúvott oroszlánmaszkos kiképzése jellegzetes itáliai stílusjegy, a Velencében nagyon divatos nyelet a 16. század második felében szerte Európában utánozták, átvették, így bajcsai felbukkanása tulajdonképpen nem is olyan meglepő. Színes üvegedény viszonylag ritka Bajcsán, egy-két élénk színekkel festett, hajdanán részben