Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Vándor László–Kovács Gyöngyi: Bajcsavár régészeti kutatása

60 VÁNDOR LASZLO-KOVACS GYÖNGYI A kút melletti bástyát egyébként sűrűn említik a korabeli iratok. A már idézett 1581. évi építészi jelentés például azt írja róla, hogy ez a bástya a vár legalacsonyabb helye, „ott az ellenség leggyorsabban tud tüzet bevetni vagy betörni, [ezért] egy emelvényt kell készíteni, amelyre egy ágyút lehet felál­lítani". A bástya 1584 őszén „majdnem beomlott már a várárokba, teljesen lehetetlen lett volna, hogy ágyúkat állítsanak rá." Végül 1590-re olyan álla­potba került, hogy - Nikolaus Schober hadszertárnok szavaival élve ­„a bástyán egy ágyú elsütése egész biztosan annak beomlásához vezetne". A megfigyelt szép számú épület mellett és körül különféle hulladékgöd­rök, vermek és latrinák helyezkedtek el, amelyek azonban természetesen nem egy időben léteztek. A hulladékgödrök nem voltak sokáig használat­ban, némelyik az egységes betöltés és a leletanyag alapján egészen rövid ideig lehetett nyitva. Egy-egy osztrigahéjjal teli sekély gödör például való­színűleg csupán egy-egy nagyobb várbeli lakoma hulladékát tartalmazta. A vermek viszont sokszor épületekhez kapcsolódtak, azaz pinceként funk­cionáltak, részben bélelték okét, mégpedig deszkával vagy agyaggal. Külön figyelemreméltó egy nagyobb, körülbelül 5x5 m-es, négyzet alaprajzú, jelentkezési szintjétől számítva 150 cm mély verem (360/2000) a vár déli felében (5. ábra), amelynek oldalfalait és alját 40-50 cm vastag agyagos réteggel kitapasztották, az alján az agyagba pedig még nagyobb tégladarabo­kat is kevertek. A szélein jelentkező 30 cm átmérőjű cölöphelyek felmenő részeket feltételeztek. Mindez azt jelzi, hogy az objektum nem egyszerű ve­rem volt; rendeltetését tekintve esetleg nagy tömegű élelmet, húst tárol­hattak benne. A latrinák 100-140 cm átmérőjű, 180-220 cm mély, alsó részükön néha téglával kirakott, többé-kevésbé szabályos kerek gödrök voltak. Kevés gö­dörről tudjuk állítani biztosan a sajátos funkciót, laza, szerves anyagot tar­talmazó betöltésük alapján azonban ezek jól elkülönültek a közönséges hulladékgödröktől. Minden esetben gazdag és szép leletanyagot tartalmaz ­8. Növényi maradványok az egyik latrinából tak: nagy számban üvegpohár-töredékeket, ablaküvegeket, ép, illetve fél cse­(304/1999) répedényeket, késeket, kályhaszemeket, növényi magvakat és állatcsontokat. Az egyik latrina - és az egyik leégett épület - növényi maradványait ele­mezve Berzsenyi Brigitta, többek között, szenült búza és borsószemeket, továbbá őszibarack-, szőlő-, szilva- és kökénymagokat, dióhéj töredékeket határozott meg (8. ábra). Ezek az adatok alátámasztják és kiegészítik a levél­tári források élelmiszerszállítmány listáinak adatait. 1600 után, a hódoltság új vilajet-székhelyéről, Kanizsáról kilovagoló törökök meglátogatták Bajcsavárat is. Néhány egykorú jelentés arra utal, hogy többször felmerült bennük felújítása, de végül szembesülve a valós

Next

/
Thumbnails
Contents