Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Peter Krenn: Bajcsavári fegyverek

arra használták, hogy az ellenség felbukkanásakor még időben figyelmeztessék a lakosságot. Az ónémet „Kreide" jelentése „figyelmeztetni, riasztani", ebből a szóból származik az angol „cry" és a francia „cri". A kézi lőfegyverek közt először dörzskerekes muskétákat sorolnak fel. Ezek hosszabbak a félszakállasnál és messzebbre lőnek. A kézi lőfegyverek között egy „háromcsövű orgona" is szerepel, ez valószínűleg egy olyan háromcsövű fa lövegállvány volt, mint amilyen a grazi Tartományi Hadszertárban fennmaradt. Sok lőpor, ólom, löveg és szakállas puska töltés volt raktáron. Ehhez jöttek az ostromlók visszaverését szolgáló különféle eszközök, például a tüzes koszorúk (3. ábra), tüzes fazekak vagy tüzes lándzsák, amelyek gyújtóelegyet tartalmaztak, illetve a tövissel, gránáttal, aprópuskákkal megtűzdelt tárgyak, melyeket meggyújtva dobtak az ostromló ellenségre. A Baj csavarban és a környező várakban található „lőszerkészletek és hadifelszerelések" utolsó jegyzékét Georg Hämrich (1596-1600) állította össze 1598-ban. A fegyvereket illetően ez teljesen egyezik az 1596. évi, Storch-féle inventáriummal, tartalmaz azonban számos új tételt is, például hét ágyútaligát a lövegek szállítására, számos lakatos-, kovács-, asztalos- és ácsszerszámot, továbbá az ásáshoz és gyepüsítéshez szükséges saroglyákat, csákányokat, ácskapcsokat, csigákat. 1600-ig hallunk még egy Christoph Khutto nevű szerszámlakatosról és egy Peter Verchar nevű tüzérről, majd elhallgatnak a források, ami meglepő. 1600-ban a törökök elfoglalták a szomszédos Kanizsát, egy évre rá azonban Ferdinánd főherceg megpróbálta visszafoglalni. Ez a parancsnokok alkalmatlansága miatt nem sikerült, és ráadásul sok halálos áldozatot követelt. Baj csavar ebben a helyzetben újra különösen fontossá válhatott mint végvidéki erősség és mint a lakosság menedékhelye, hiszen Kanizsa már nem tudta ezeket a feladatokat ellátni. A források azonban minderről hallgatnak. Ennek oka az lehet, hogy 1601 márciusában a bajcsavári őrség nagy részét áthelyezték Szentgyörgyre és csak kevesen, főleg német gyalogosok maradtak a várban. 1609. december 17-én őket is véglegesen elbocsátották. Mivel a zsoldosok értékes fegyvereiket érthető módon magukkal vitték az elvonuláskor, nem kerültek elő fegyverek az 1995-200l-ben Bajcsán végzett alapos ásatások során sem. JEGYZET 1. A korábbi magyar fegyverterminológia szerint „keréklakatos" - ami a „Radschloss" német kifejezés tükörfordítása. 3. Tüzes koszorúk. Korabeli ábrázolás