Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken (Zalaegerszeg, 2001)

J egyzetek 1. Lavírozott tusrajz, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnoka. Megjelent: Rózsa György: Régi magyarországi látképek, Budapest, 1995- 178. kép. A festő hadmérnök a Batthyány és a Forgách családok megbízásából dolgozott Magyarországon, sorozatokat készített a magyar végvárrendszerről. A zalaegerszegi vár 1600, Kanizsa eleste után tett szert jelentős szerepre. Attól fogva itt székelt a Kanizsa elleni végek helyettes kapitánya, aki innen irányította a kis zalai végvárak mélységben tagolt védelmét. Az 1700-as évek után jelentősége megszűnt, néhány megyegyűlést még tartottak romos falai között, ám karbantartás hiányában szinte nyomtalanul eltűnt, helyére épült 1730-32 között a vármegyeháza. Emlékét a Várkör utcanév őrzi. 2. Metszet, Göcseji Múzeum Az 1826-ban nagy tűzvész pusztított a városban. Ez az eddig ismeretlen alkotó és megbízó által készített, eredetileg a megyei levéltárban őrzött kép Egerszeg tűzvész előtti ábrázolása. Jól látható rajta a hiteles leírások szerint elpusztult Nepomuki Szent János kápolna, amely a város nyugati részén, a mai Zrínyi gimnázium környékén állhatott, s a nagy templom tornyainak eredeti, tagoltabb tetőzete. 3. Metszet, Göcseji Múzeum Mihalovics munkája 1857-ben jelent meg a Napkelet műmellékleteként. Az ekkortájt mintegy 4000 lakosú, dombok között megbúvó városka látképén balról a szűrszabó céh által építtetett Kálvária kápolna látszik, a város mai centrumában kimagaslik az ispita tornya, szemben a barokk templom és a tekintélyt sugalló vármegyeháza. (Ma Megyei Bíróság) 4. Metszet, Göcseji Múzeum Megjelent a Vasárnapi Újság 1866. december 30-i számában, ahol közlik róla, hogy fénykép után készült. A mai Kossuth Lajos utca torkolatát, a Széchenyi teret és a Kazinczy teret ábrázolja. Balról jól látható az egyemeletes tiszti szállásház, jobbról az ispita kápolnája, a római katolikus templom. Szemben középütt az egykor a Göcseji Múzeum épülete helyén álló földszintes épület, az un. Hérics ház. 5- Tusrajz, Göcseji Múzeum Az egyszerű vázlaton jól megfigyelhető a város L alakú település szerkezete a mai Kossuth, „Fehér kép utcza" és Rákóczi, „Ollai" utcákkal. A múlt században az utaknak, utcáknak általában valamilyen helyi sajátosság után adtak nevet - földrajzi jellege, jelentősebb épület, a lakosok foglalkozása - ami lassan átment a köztudatba. Hivatalos nevet először a Piac tér kapott, 1859- nov. 20-án Kazinczy Ferencről nevezték el, de még a századfordulón is többnyire régi nevén, vagy Fő térként említik. A vázlat születésekor természetesen több utca volt városunkban. Az 1826-os tűzvész után, Póka Antal megyei földmérő által készített térkép már mintegy 25 utcát tüntet föl. 6. Képeslap, Deák Ferenc Megyei Könyvtár A színes, rajzos képeslapot Bécsben adta ki Rudolf Oesterreicher. 1903-ig az üdvözlőkártyák hátoldala a címzés számára szolgált, szöveget csak az előlapra írhattak. 7. Képeslap Kisgyörgy Erzsébet gyűjteményéből 8. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum Az első egerszegi városháza alapjait 1787. májusában rakták le. Az épület akkor még magábafoglalta az oskolaházat is. 1862-ben a már emeletes házat egy helyiséggel és a kapuszfn beépítésével bővítették, tekintélyét téglával kirakott, pártázatos oromfallal növelték. Tervezője Jángl András volt. Ez a díszítési mód a város néhány más épületén is megjelent. 9- Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből 1898-ban az ismét szűknek bizonyult városházát átépítették a ma is látható eklektikus stílusban Morandini Román és Tamás építészek kivitelezésében. Földszintjén az egyik üzlethelyiséget Breisach Sámuel könyvnyomdász bérelte, aki több század eleji képeslap kiadója is volt. 10. Antal Béla felvétele, Göcseji Múzeum Antal Béla 1895-ben nyitott fényképészeti műtermet Zalaegerszegen, ahol 1911-ig, haláláig dolgozott. Ő volt az első hivatásos fényképész, aki hosszabb időre letelepedett városunkban. Számos műtermi felvétel mellett néhány eseményképet és épületfotót is őrzünk tőle. 11-12-13- Antal Béla felvétele, Göcseji Múzeum A zalaegerszegi ipartestület 1886-ban alakult meg. A zászlószentelés! ünnepélyen a zászlóanya tisztét Skublics Jenő földbirtokos felesége, Velledits Paula töltötte be. Az ipartestületnek 1900-ban székháza is épült, Öszterreicher Samu zalaegerszegi kőműves tervei szerint a volt Új Városi Fazekasok (ma Mártírok) utcájában, ahol rendezvényeiket tartották. 14. Antal Béla felvétele, Göcseji Múzeum 15. Képeslap Gyökér István gyűjteményéből Az „ispitaház" eredetileg az elaggott és elszegényedett városi polgárok ápolására épült. Pintér Máté (1737-1790) uradalmi számtartó végrendelete értelmében a vagyonának elárverezésén befolyt pénz egy részéből emeltek 1800-ban, kápolnával együtt. Később a céhek pénzén bővíttették, községi kórház lett, Tüttőssy László (1750-1831) községbíró és mások, valamint a céhek adományaiból tartották fenn. Amikor 1868-ban Stern Bernát magánkórházat alapított, majd 1884-85-ben felépült a városi kórház, szerepe megváltozott. A századfordulón a kápolnát meghagyva emeletet húztak rá Morandini Román és Tamás építészek tervei szerint. 1900-ban a postahivatal bérelt benne helyiségeket a várostól, a rendőrség is kapott benne néhány irodát. Később egészségház, ma a Postabank székháza. 16. Képeslap, Deák Ferenc Megyei Könyvtár Az első kis házon Komlós M. Miksa, e képeslapot is kiadó üzletember reklámja. 17. Képeslap Kisgyörgy Erzsébet gyűjteményéből Az épületet a 18. század derekán építették kvártélyháznak az átvonuló katonatisztek számára. 1872-től a megyei hivatalok székhelye. 1891-ben az un. kismegyeházával bővítették ki, ahol a főispáni hivatal, díszes ülésterem és a levéltár kapott helyet. Az új szárnyat Rauscher Miksa építész tervezte, Hagymássy Gyula építőmester építette. 18. Képeslap Gyökér István gyűjteményéből A város közlekedésében nagy szerepe volt a konflisoknak. 1865-ben már bérkocsi társaság is alakult. 1890-ig sok fuvart bonyolítottak le a zalaszentiváni vasútállomásra, majd az egerszegi vasútállomás felépülte után szolgáltatásaik főként a helyi közlekedésre szorítkoztak. 96