Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken (Zalaegerszeg, 2001)

A környező falvakból besereglő nép új arculatot adott a városnak. A hatvanas évek közepén tömeges lakásépítés kezdődött. A régi Egerszeget bemutató képeskönyvüket ezzel az évtizeddel zárjuk. Előbb a szántóföldeken nőttek ki új lakótelepek, majd a városközpont elavult, nedves házait cserélték magasabb, hol szebb, hol egyhangúbb, de mindenképp egészségesebb otthonokra. 1980-ban 16.092 egerszegi lakást tartottak számon a statisztikusok. Közülük csak minden 25- épült a 19- században vagy korábban, csak minden hatodik 1944 előtt, a lakások 42 százaléka még 10 éves sem volt. Ezen - egyszerre szép és egyszerre gyötrelmes - változások közben sikerült elkerülni az unalmat, a sivárságot. Az emberrel szövetséges természet, vagy inkább a természetet tisztelő városvezető és -tervező emberi léptékűre tudta formálni Egerszeget. Hiszen a vidék enyhe domborulataiban az Alpok tornyosuló hullámverése simul ki, s a terjeszkedő pátria a göcseji dombok lankáira húzódik fel. Az utak felkapaszkodnak a hosszú dombhátakra, két oldalukon présházak, haranglábak, kápolnák, pléh-Krisztusok sorakoznak. Az új otthonát építő ember itt ritkábban rombolta le a régit. Inkább újra vakolta a megkopott kápolnát, rendbetette a megroggyant Jánka-hegyi haranglábat, frissen festette a kopott bádogfeszületet, s tövében megrendezte a páterdombi búcsút. Megmentett az enyészettől egy fél-falunyi Göcsejt: a szerepét, vízét vesztett vízimalom mellett felépítette az ország első szabadtéri néprajzi, majd egyetlen olajipari múzeumát. Nemcsak az itt lakók-dolgozók, hanem a látogatók is lakályos, jó érzést sugalló városnak mondják. Az ideköltözöttek közösséggé formálódtak, s többségük már nemcsak személyi igazolványa, hanem szíve szerint is egerszegi. Itt született és ide honosodott nemcsak az emberi léptékű utcákra, kedvenc csapatának győzelmére, a színház jó előadásaira büszke, hanem jó érzéssel tartja számon azokat a tudósokat, művészeket is, akiknek pályája innét ívelt magasra. Az egerszegi patrióták is tudják, hogy az emberek, családok, városok, népek élete csupa változás. Az élet folyton jön a tegnapból a mába, és megyén a holnap felé. Nemcsak nagyszüleink világa, városa változott meg, hanem a miénk is folyton alakul. De kár lenne, ha a törvényszerűen eltűnő, az idő árjába merülő réginek emléke sem maradna. Magunkat szegényítenénk, ha nem törődnénk a bennünk élő történelemmel, a köznapi dolgok igézetével. A főutcával, amely gyermekkorunkban még kockaköves volt, házai jórészt földszintesek. A Tomori Pál utca végén valaha álló harangtoronnyal, a Rózsa ligeti országzászlóval. Kár lenne felednünk, hogy az Iskola közben állt az Edison mozgó, a joviális polgármestert Czobor Mátyásnak hívták. A kéttornyú templomban a szigorú Péhm apátúr, az ólaiban a szelíd Erdős páter prédikációira gyűltek a hívők. A gimnáziumban a latint Móra tanár úr, a polgáriban a természetrajzot Izsák tanár úr tanította. A mai Dísz tér sarkán állt a Gosztonyi vendéglő, ahonnét Dandi Kari bravúros muzsikája hallatszott ki. Nem fontos, de kedves, hogy hatvan esztendeje a Wlassics utca és a Kazinczy tér sarkán a Papp cukrászdában hatvan fillérbe került két ozsonnakávé habbal, 30 fillér volt a belépő a strandra a Böhm malomnál. Az esküvői értesítést Kakas Ágostonnál, a síremléket Siposs kőfaragónál rendelték. A Mártírok útját még Apponyi Albert utcának hívták, ott volt az ipartestület székháza, majdnem mellette Németh Gábor és fiai cserépkályha műhelye. A fontosabb meccseket a MOVE a mai 2TE - pályán rendezték, ahol minden júniusban nagy esemény volt a gimnázium tornaünnepélye, melyet Ostoros tanár úr vezényelt.... Szeretettel, jó reménységgel ajánlom e tegnapi világra emlékező képeskönyvet a holnapot tervező egerszegieknek. Kérem, fogadják jó szívvel, akik itt születtek, ma is itt élnek. Forgassák érdeklődéssel, akik e kis haza más tájairól érkezve itt leltek otthonra. Ne restelljék elérzékenyülve lapozgatni azok sem, akiket valaha itt ringó bölcsőjüktől sorsuk távolra vetett, de szívükben mindmáig őrzik szülőföldjük emlékét. 6. Az első ismert, rajzos képeslapot a város látképével és jelentősebb épületeivel 1898-ban adták postára. 8