Josip Vidovic: A Šenkovec-i pálos kolostor. A pálos kolostor régészeti kutatása (Csáktornya, 2001)

15 A Zrínyi mauzóleum építésének kezdetére vonatkozóan kétféle elmélet létezik. Az első feltételezés szerint az építési munkálatok kezdete ahhoz az időponthoz köthető, amikor a Zrínyi család birtokába került a Muraköz, tehát 1561. előtt került sor a mauzóleum megépítésére. A feltevés alapján Szigeti Zrínyi Miklóst és feleségét, Katalint már ide temették. A másik elmélet szerint az építkezés az 1626-1627. évekre tehető, és a mauzóleum felépítését a kiskorú Miklós és Péter gyámjai rendelték el. Emilij Laszowski az 1924. évi kutatásai alapján a sírhely építését a korábbi időpontra datálta, jóllehet már ő sem találta meg a Zrínyi család földi maradványait, vagy bármilyen más, a temetkezésükre utaló emlékanyagot. 16 A sírok egy része a szentély közelében található, a sírok mellékleteinek leletanyaga a 14-15. század fordulójára datálható. Az aranylevelekkel díszített vaslakat (aranyműves vizsgálta be az arany tisztaságát) ritka sírmelléklet, és mint ilyen, rendkívül értékes adat. Branko Kerman régész szíves szóbeli közlése alapján tudjuk, hogy a muraszombati múzeum (Szlovénia) régészeti gyűjteménye is őriz egy hasonló módon díszített vaslakatot. 17 A kutatóárok legalsó rétegeit nem sikerült kibontani, mivel magas volt a talajvíz. A szondázás eredménye 1,5 m mélységig negatív volt. 18 A tömegsírból előkerült emberi csontok maradványait nem lehetett meghatározni, mivel az eredeti sírokból másodlagosan, az emberi csontvázak maradványait temették ide. 19 A gyerek kőláda sírt kőlappal fedték le, a kőlapot jelenleg a múzeum régészeti gyűjteménye őrzi. A sírt boltív kötötte össze a Knezevic család sírjával. Az átjáró Emilij Laszowski kutatásait követően fedetlen maradt, és a környékbeli gyerekek játszóhelyévé vált, akik rongálták a benne lévő leleteket. A népi hiedelem szerint az átjáró a pálos kolostort Csáktornyával kötötte össze, és a mindenkori üldözöttek menedékéül szolgált. A boltíves átjáró kutatásának eredményei és az átjáró mérete cáfolják a hagyományos elképzeléseket. A múzeum alapítója, Ladislav Kronast által 1921-ben készített amatőr felvételen - amely a kolostor szomszédságában található dombon folytatott kutatásokról készült - jól kivehető egy kőből faragott szemöldökgerenda, tetején címerrel. A fotó magyarázó szövege a következő: „Bejárat a földalatti kriptához és Csáktornya óvárosához vezető titkos átjáróba". Az alagút, amely az átjáróhoz vezet, magyarázatot adna a fehérhegyi leletanyag előkerülési körülményeire. A leleteket a senkoveci Szent Ilona leletanyagához sorolták (ld. Tomicic). A mai napon három alkalommal is megkíséreltük a bejárat lokalizálását, eredmény nélkül. 20 A templomhajó alapozása faragott kőből készült, szélessége 1 méter. 21 Emilij Laszowski kutatásai idején a kápolna és a temetkezőhely körüli földterület a Slavonija Kft. tulajdonában volt. A cég a Horvát Sárkány Testvériség kérésére engedélyezte a régészeti feltárásokat. Emilij Laszowski ásatási dokumentációja alapján a kutatásokat követően a Testvériség vezetői arra kérték a Slavonija Kft. képviselőit, hogy a cég mond-