Josip Vidovic: A Šenkovec-i pálos kolostor. A pálos kolostor régészeti kutatása (Csáktornya, 2001)

va számos apró leletet tártunk fel.

58 Ezen a részen 1,2 méter mélységben gótikus sírok részleteit tártuk fel, melyek a szentélybelső átépítései következtében bolygatottak.

59 A falak alapozásának nagyobb részét kibontottuk: a falak vizesedésének megakadályozása végett szellőző nyílásokat építettünk be, míg a gótikus sírok maradványait in situ megőriztük.

60 A kutatást követően a szellőző nyílások belső részét döngölt agyaggal töltöttük ki, míg a Knezevié család feltárt sírhelyét eredeti állapotában hagytuk. A régészeti kutatás következő szakasza a templomhajó feltárása volt.

61 A legalsó szint a későbbi beásások következtében nem eredeti állapotában maradt fenn. A különböző időszakokban ugyanabba a sírba többször is temetkeztek, és egyes helyeken úgy tűnik, mintha közös sírt alakítottak volna ki.

62 A meglévő szentély bejáratával átellenben, három méterre nyugati irányban két, egyenként 2,5 m X 2,2 m nagyságú falazott sírbolt található, melyeket fal választ el egymástól. A sírokban nem volt temetkezés.

63 Az altalajig sikerült feltárni a templomhajó nagyméretű téglákból álló és téglafalakkal határolt padozatának azon részét, amely a mauzóleum bejáratához kapcsolódik.

64 A régészeti kutatásokat követően az összes feltárt temetkezés tartalmát a téglasírokba helyeztük, és a szelvényt visszatemettük a járószintig a kitermelt földdel. Ezzel a szentély déli részének, valamint a templomhajó egészének a kutatása befejeződött, a szelvény régészetileg az úttestig tisztázta a lelőhelyet.

65 A kutatások a későbbiek során folytatódnak. 1 A csatornahálózat építési engedélyét Csáktornya járás Építészeti Bizottsága adta ki 1982-ben. 2 A senkoveci Szent Ilona kápolna, a pálos kolostor és a temetkezőhely régészeti emlékhely a Zágrábi Regionális Műemlékvédelmi Intézet 790. számú rendelkezése alapján. 3 A csáktornyai múzeum a Szent Ilona kápolna, a pálos kolostor és a temetkezőhely területét régészetileg védetté nyilvánította a 15.2.2000. számú határozata alapján. A „Muraköz védett műemlékei" című dokumentációban a 205 régészeti lelőhelyet feltüntető lista alapján Senkovec a 27. számú lelőhely. A kápolnához tartozó pálos kolostor és a temetkezőhely maradványait őrző terület tulajdonjogát két ízben is megváltoztatták a területi járás 5/80. számú és az 5/85. számú hivatalos kataszteri nyilvántartásában. Egyik területi tulaj donjog-változtatás sem valósult meg, így a kutatások kezdetéig négy tulajdonosé volt a terület, majd a telek egy részét megvásárolta a múzeum. 4 Az időjárási körülmények nehezítették a munkálatokat, mivel a naptári év utolsó hónapjában került sor a régészeti feltárásokra. 5 A térképen feltüntették Senkovec település csatornázási nyomvonalát, valamint a kápolna mellett kijelölt csatornaárok mélységét.