Josip Vidovic: A Šenkovec-i pálos kolostor. A pálos kolostor régészeti kutatása (Csáktornya, 2001)

egy vízelnyelő kutat a magas talajvíz, illetve a szentély tetőzetéről lezúduló csapadék elvezetése céljából. A járószintet fél méterrel mélyebbre süllyesztettük, a falak kiszárításának érdekében. A feltárt falakat az állagvédelmi megóvás érdekében lefedtük.

22 Az 1991. évi ásatásról - a korábbiakhoz hasonlóan - fotódokumentáció és geodéziai felmérés készült. SENKOVEC, 1992. A múzeum a régészeti kutatásokat 1992. június és július havában végezte el, azon terv alapján , amely a védetté nyilvánított műemlék épületegyüttes magas besorolása miatti különleges feltételeknek megfelelt. A kutatások nagyságrendjét és pontos helyszínét egyeztettük a kápolna szanálásával (a nedvesség szanálásával kapcsolatos munkálatok dinamikájával), illetve a szentélybelsőben folyó restaurálás munkálataival. Az 1992. évi ásatás a szentély északi oldalának kutatását tűzte ki célul. A kutatást az egyes rétegek eltávolításának módszerével folytattuk, egészen a jelenleg álló épület alapfalának aljáig, hogy ezáltal észrevehetővé váljanak a századok során bekövetkező változások. Éppen e kutatások alapján különböztethető meg a jelen épület két építészeti fázisa. Az 1695. évi katasztrofális tűzvészt követően felépült barokkizált épület részben felhasználta ugyanezen épület gótikus fázisának alapjait és építőanyagait is másodlagos módon. A régészeti kutatások után az alábbi képet nyertük az álló épület alapfalairól: az alapozás öt sor, 0,34 m széles téglából áll, amelyek fölött egyetlen sor 0,07 m széles tégla húzódik, amely egyúttal a járószint magasságát is kijelöli. Ugyanitt található továbbá a kettős, jelenleg befalazott bejárati ajtó küszöbe. Ezen ajtó egykor a kolostori szárnyból vezetett magába a szentélybe.

23 A következő réteg faragott kőből rakott alapozási réteg 0,37m mélyen.

24 Az alapozás ezen részén a vakolat is megmaradt.

25 Az alap legalsó része egészen 0,81 m mélyre nyúlik, és szintén faragott kőből épült, a felső kő rétegtől laza kitöltés választja el.

26 Az alap mélysége összesen 1,59 m. A két támpillér alapozásának építészeti elemei strukturálisan különbözőek, így azt feltételezzük, hogy ezeket a kolostori szárny lerombolása után építették, és alapozási rétegükben több alkalommal is megerősítették. A szonda nyugati részén több alkalommal is olyan emberi csontokat találtunk, amelyeket másodlagosan szállítottak ide.

27 A feltárt sekély, mindössze két-három sor téglából álló alapozás rétegéből a kutatás jelen fázisában még nem következtethető ki, hogy milyen rendeltetése lehetett a múltban. A nyugati támpillértől északi irányba húzódó, egy méter vastagságú faragott kő alapozást eleinte a kolostori szárny alapozásának tekintettük. Azonban ez a fal négy méter után megszakad, és keleti oldalán egy négyzetes alaprajzú gótikus depó építményre támaszkodik. A depó 32 darab gótikus faragványt tartalmaz: bordák, ablakkeret töredékek, ajtókeretek, gótikus lábazatok, kettős, illetve hármas osztású ablakok részletei, illetve egyéb gótikus kőemlékek kerül-